Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [5] 1975. 120 p.

Zalai Katalin: A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége szervezeti felépítésének alakulásáról és az iratok rendezéséről

20-as évek elején erős kommunista frakció tevékenykedett. A szövetség legnagyobb szakosztálya az I. sz. cipészcsoport vezetésében 1925-ben a kommunisták kerültek többségbe. A reformista szakszervezeti vezetés a kommunistákat kizárta és az I. sz. cipészcsoport autonómiáját felfüggesztette. / / 31. A kizártak az ESZE munkájába kapcsolódtak be. Létrehozták a bőrös ellenzéket. A bőrös ellenzék 1934 elején a KMP egységfront politikájának megfelelően visszatért a szakszervezetbe. ^* 1944-ben, a német megszállást követően a szakszervezet tevékenysége is megbénult. A szövetség 1945. február 5-én alakult ujjá Magyar Bőripari Munkások Országos Szabad Szakszervezete néven és azonnal bekapcsolódott az ország újjáépítésébe. A fentiek csupán szük vázlatát adják a bőripari mozgalom szervezetei fejlődésének. Több lényeges kérdés ismertetésére e cikk keretei között nem vállalkozhattunk. így például: a szabadszervezetek, a szakszervezet kapcsolata az MSZDP-vel; a szakszervezeti központ és a vidéki csoportok, a vidéki csoportok és a befizetőhelyek viszonya; a bőrös sajtó szerepe, stb. Ezek pontos és részletes feltárása már a történészek feladata. Miután a fondképző történetét megismertük, hozzáláttunk a rendezési munkához. Az iratokat két csoportra bontottuk. Az egyik csoport, a bőripari munkások szakmánkénti szervezkedésének levéltári anyagát (1928-ig), a másik a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége tevékenységét dokumentáló iratokat (1928-1945) tartalmazza.