Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [5] 1975. 120 p.

Zalai Katalin: A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége szervezeti felépítésének alakulásáról és az iratok rendezéséről

Szakosztályok a közgyűlés határozatai alapján létesülhettek, így jött létre az I. sz. cipészcsoport és a cipőfelsőrészkészitők szakosztálya. A helyi csoportok alakulásához a központi választmány jó18 váhagyása is elegendő volt. A szakosztályok és a helyi csoportok az alapszabályok keretein belül önállóan működtek, élükön választmányaikkal. A közgyűlések, a központi választmányi ülések, és az I. sz. cipészcsoport választmányi üléseinek jegyzőkönyvei szinte hi19 ánytalánul fennmaradtak. A szakegyesület 1928-ig működött. Kezdeményezésükre jött létre a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége. A bőripari munkások szervezkedéséről alkotott képünk csak akkor lehet teljes, ha a rokonszakmák szervezeteinek fejlődését is felvázoljuk. A bőröndös, szíjgyártó és nyergesmunkások 1866-ban alapították meg a "Szíjgyártó Ifjúság" elnevezésű betegsegélyző egyletüket. 1882-ben jött létre a Budapesti Bőröndös, Szíjgyártó és Nyergesmunkások Betegsegélyző, Önképző- és Munkaközvetítő Egylete. Az 1892-es alapszabály-módosítás után a Budapesti Könyvkötő, Vonalzó, Bőröndös, Szíjgyártó, Nyerges, Dobozkészitő Munkások és Munkásnők Szakegylete néven tevékenykedtek. 20 A könyvkötő munkások 1894-ben " váltak ki az egyesületből. Önálló szakegyletet alakítottak. A szakma országos szervezete a Magyarországi Bőröndös

, Szíjgyártó, Nyergesmunkások, Segédmunkások és Munkásnők