Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [5] 1975. 120 p.

Zalai Katalin: A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége szervezeti felépítésének alakulásáról és az iratok rendezéséről

nak egy része fennmaradt. A csizmadia munkások 1886-ban kezdtek szervezkedni. Ekkor alakult a Budapesti Csizmadia Iparossegédek Segélypénztár Egyesülete. Alapszabályaikat 1889-ben hagyták jóvá. 1894-től 1904-ig Budapesti Csizmadiasegédek Szakegylete néven tevékenykedtek. Elsők között csatlakoztak a Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesületéhez. A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Mun kásnők Szakegyesületének alapszabályait 1903-ban hagyták jóvá.

12, Az országos mozgalom alapjai ekkor már kiépültek. Ezt a tényt csak akkor értékelhetjük kellőképpen, ha ismerjük a szakma speciális problémáit és az azokból adódó szervezési nehézségeket. A cipészipar kisipari termelésen alapult, a gyári termelés kicsiny és gyenge volt. A szakma szezon jellegű, kereseti viszonyaik - az ipari szakmák között - a legrosszabbak közé tartoztak. 13. Ehhez járult még a "sitz" " munka elterjedtsége is. Mindezek ellenére, már 1903-ban a vidéki cipész és csizmadia egyesületek - Arad, Brassó, Debrecen, Eger, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Pápa, Pécs, Szombathely - egymásután 14. csatlakoztak a budapesti központhoz. 1905 március végén már 43 vidéki és 7 budapesti csoportjuk volt. 1910-ben 69 csoportról számolt be a Szakszervezeti Tanács jelentése. 15. Kétségkívül a legnagyobb vonzóerőt a segélyek ' jelentették. Tagjaiknak jogvédelmet, művelődési lehetőségeket biztositottak. Szervezett munkaközvetités is folyt.