Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [5] 1975. 120 p.

Zalai Katalin: A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége szervezeti felépítésének alakulásáról és az iratok rendezéséről

nos Cipészegyletet. Működésükről levéltári dokumentum nem maradt fenn. Az "Altalános Munkásujság"-ban, a "Testvériség" cimü lapban megjelent közleményekből és Heckmann Istvánnak az Általános Cipészegylet alapitó tagjának önéletirásából ismerjük az "úttörők" céljait és rövid ideig tartó tevékenységüket. Az egyletet a tőke elleni gazdasági harc, az önsegélyezés és a munkások müvelése érdekében hozták létre. Alapszabályaikat a hatóságok sohasem hagyták jóvá. Ennek ellenére 1872-ig, feloszlatásukig rendszeres egyleti tevékenységet éltek. 1872-ben uj egylet alakult, a Budapesti Cipészsegédek Ön3 képző Egylete. * Alapszabályaikat 1877-ben hagyták jóvá. Szervezkedésük fejlődését és tényeit a fondban fellelhető iratanya4. 5. gok, ' visszaemlékezések, 0 és az 1891-ben megindult szaklapnak, a "Cipész"-nek a cikkei tükrözik. Az egylet élén álló elnököt és a választmányt a közgyűlés évenként választotta. A mindenkori elnök képviselte az egyletet a munkásszervezeteknél és az állami szerveknél. Feladatkörébe tartozott a választmányi, a havi ülések és a választmányon keresztül a közgyűlések összehivása. Jogában állt az egylet pénzügyeinek rendszeres ellenőrzése is. A választmány tagjai felosztották és ügyosztályokba sorolták az egyes munkaterületeket. Az ügyosztályok - beiratási, oktatási, könyvtári, ünnepélyügyi, rendügyi, gazdálkodási, segélyezési, művelődésügyi, statisztikai és dalárda ügyosztályok nemcsak nevükben léteztek. Rendszeres működésüket a választmányi ülések jegyzőkönyvei tükrözik. Q 1878-tól betegsegélyzőt * szerveztek, 1882-ben bevezették a munkaközvetitést is.