Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [5] 1975. 120 p.

Szabó Éva: Beszámoló a svédországi tanulmányútról

mi viszonyait illetően is. Igy térképekből, erődítmények leírásaiból, rajzaiból nagy gyűjteményük van. A két központi levéltár mellett meglátogatott uppsalai és göteborgi tartományi levéltárban lényegében azonos tapasztalatokat szereztünk. Mindkettő, mint ahogyan a többi tartományi (megyei) levéltár is a polgári közigazgatási szervektől, valamint az államegyháztól (evangélikus) átvett iratokat őrzi és ellátja a tartomány területén működő polgári közigazgatási szervek iratkezelésének (beleértve a selejtezést is) ellenőrzését. Mintegy 1500 - 2000 szerv tartozik mindegyik levéltárhoz és ezeknél a szerveknél megyénként 80-90 ezer polcfolyóméter iratanyaggal kell foglalkozniok. Az uppsalai levéltárban külön szervezeti egység foglalkozik ezekkel a feladatokkal, a göteborgi levéltárban pedig az igazgató közvetlen irányításával - mint ő maga elmondta - mindenki foglalkozik minden feladattal. Az uppsalai levéltárat 1903-ban hozták létre, a várkastély egyik, 16. században épült szárnyában (közvetlenül a tartományi hivatalok mellett) van elhelyezve. Terveik szerint - amelyeket megmutattak - rövidesen uj elhelyezést kapnak. A göteborgi levéltár 1910-ben alakult, elhelyezésére egy ekkor, erre a célra emelt, és azóta két alkalommal is bővített modernizált épület szolgál. Két városi levéltár működik Svédországban, a stockholmi és a malmöi. Ezek közül a stockholmit látogattuk meg. Lényegében az előző levéltárakéhoz hasonló helyzetet, találtunk itt is. Epületét egy volt bunker felhasználásával - közvetlenül a második világháború után emelték, modern berendezéssel. Az egyetlen eltérés a. többi svéd levéltártól az -volt, hogy az első népszám