Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [4] 1974. 191 p.

Gecsényi Lajos: A helyi pártarchívumok munkája a megyei és fővárosi párt végrehajtó bizottságok előtt

mok "kettős irányításából" következő differenciálási szükség: mely kérdések tartoznak részleteikben a VB-hez, s melyek a Párttörténeti Intézet Archívumához. Sok esetben a szorosan vett szakmai kérdések leirása dominált, nehezen érthető zsargon kifejezésekbe öltöztetve. Olyan szakmai részkérdésekre is kiterjedtek az anyagok, amelyeket a Központi Pártarchivum is csak egyedileg tudott szabályozni. Igy például mindenütt tek

intélyes helyet szenteltek a levéltári nyilvántartási munkának, amely kifejezetten belső feladat. A zsargon szakkifejezések használatának gyakoriságát illusztrálja, hogy az egyik archivum VB anyaga két oldalon 27 alkalommal használt szakkifejezést (fond, főcsoport, őrzési egység, segédlet, tudományos-technikai feldolgozás, fondképzőszerv, fondkönyv, irategység, stb.). Egy másik esetben a 8 oldalas jelentéshez 6 melléklet csatlakozott, köztük olyanok, mint "kimutatás az 1957-1 960. évi MSZMP anyagról a rendezés utáni állapot szerint (fondok összevontan)"; és "kimutatás az 1957- 1960. évi MSZMP anyagokról, a rendezés utáni állapot szerint (összetett fondok bontással)". Nem kétséges, hogy ezek a problémák nehezitették a Végrehajtó Bizottság számára az archivumi munka politikai jelentőségének, fontosságának megértését. Nem csökkentették azonban - s ezt nyomatékosan hangsúlyozni kell - annak a ténynek a jelentőségét, hogy 1966-1970 között gyakorlattá vált a pártarchivumok tevékenységéről szóló beszámolók Végrehajtó Bizottságok elé terjesztése és megvitatása. A VB üléseken lehetőség nyilt arra is, hogy az archivum vezetője és a Párttörténeti Intézet képviselői szóban is tájékoztathassák a VB tagjait