Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [3] 1973. 154 p.

Gecsényi Lajos: A helyi pártarchívumok "tájékoztatóinak" néhány módszertani kérdése

denütt elkészítendő - segédletről: az időrendi tematikus katalógus kombinációjáról van szó. Ha ez a segédletforma valóban elkészül archivumainkban, s magába foglalja az ülésanyagokat, osztályanyagokat egyaránt, ugy az ilyen katalógus kiadása elveszti létjogosultságát. Addig is érdemes fontolóra venni, hogy a napirendijegyzékek megfelelő példányszámban történő legépelése és megküldése az érintett szervnek nem pótolja-e ezt az igen munkaigényes kiadványt. Az egyik leggyakoribb archívumi összeállítás a fondképző szervezeti felépítését, illetve a fondtörténetet tartalmazza. Ilyen készült Békésben, részben Borsodban, Vasban és Zalában. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a. forma semmiképp sem tekinthető zárt, belső kiadványnak. CéJja elsősorban nem a párt helyi vezctőszerveinek, apprátusának az informálása, hanem a pártoktatás, agitációs- és propaganda munka, a helytörténeti kutatás támogatása. Az erről az oldalról jelentkező igényt éppen a Vas megyei - már említett - kiadvány visszhangja is bizonyította. Azokban az archívumokban, ahol egyes fondokhoz vagy több fondhoz (pl. MKP-fondok) alapos és széles körű adatgyűjtésre épülő szervezettörténet, fondtörténet készült, helyes, ha ezt az értékes adatgyűjteményt közreadják. (Pl. az MKP Békés megyei szervezeteinek felépítése, szervezeti fejlődése.) Ügyelni kell azonban arra, hogy ha kiadásra készítik elő a már előzőleg összeállított szervezet- és fondtörl éneteket, azok adatait ismételten ellenőrizni és szükség esetén ki is kell egészíteni. Ne mozaikszerű töredék, hanem lehetőség szerint összefüggő kép alakuljon ki a tárgyalt témáról. Módszertanilag ennek jó példái a vasi és zalai anyagok. Mindezeken túlmenően az archívumok vezetői, a helyi igényeknek, saját érdeklődésüknek megfelelően, más kiadványokban is részt vállalhatnak. Ezeknél is elsőrendű szempont azonban a párt politikai munkájának