Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [2] 1972. 130 p.

Gecsényi Lajos: A helyi pártarchívumokban őrzött MDP iratok tudományos-technikai feldolgozásáról

irányéi vek alól, mely szerint a levéltári egységnek (őe. ) általában azonosnak kell lenni a legkisebb raktári egységgel. Tartalmilag az őrzési egység kialakítása döntően az adott időszak politikai feladatainak és a dokumentumoknak igen alapos gyakorlati ismeretét kivánja. Meg kell találni azokat a legkisebb önálló, tovább nem bontható egységeket, amelyek az őrzési egységek alapját képezhetik. Különösen fontos, hogy az őrzési egység összeállításánál mindig az adott iratanyag típusnak, jellegének megfelelően válasszuk ki az összeállítás ismérvét (tárgyi, földrajzi stb. ). Lehetőség szerint kerüljük a formális jegyek alapulvételét, amelyek az iratfajtára támaszkodnak. Pl. : belső anyagok - alsóbb szervek jelentései. Az őrzési egységek létrehozásának folyamatával együtt párhuzamosan végbemegy az iratanyag megtisztítása a duplum példányoktól, a történetileg értéktelen iratoktól, valamint attól a sajátos irattipustól, amelyet tükrözött iratoknak nevezünk. A tudományos-technikai feldolgozás megfelelő szinten történő végrehajtásának alapvető feltétele a helyes selejtezés : a fondot terhelő minden felesleges irat eltávolítása; ugyanakkor minden tudományos-történeti-politikai szempontból értékes dokumentum megőrzése. Az MDP iratoknál a selejtezési munka egyik jellemzője, hogy az irattári selejtezést is valójában most végezzük el, miután a körülmények alakulása miatt erre nem kerülhetett sor. Ez a körülmény is lehetővé teszi, hogy a selejtezésnél általában támaszkodjunk mint analógiára, az 1970. március 2-i titkársági határozatra, annak az irattári selejtezéssel kapcsolatos előírásaira. A selejtezés tárgyát képezhető duplumanyagok kiválasztása, pontos egyeztetése a selejtezés körülhatárolható területe. Mint amilyen fontos, hogy ezektől megtisztítsuk a fondot, ugyanolyan lényeges, hogy a duplum jelleg megállapítása teljes körültekintéssel és biztonsággal történjék. Olyan esetekben, amelyekről a nyíregyházi megbeszélésen is említés történt, amikor pl. jegyzőkönyveknél szövegbeli eltérést lehet megállapítani, már nem beszélt