Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [2] 1972. 130 p.

Uebel, Günter: A pártarchívumok munkája és feladatai a NSZEP VIII. kongresszusa után

A munkamenet beosztása alapján végezzük el a munkatársak munkaidejének kiszámítását. A feltárási munka egzakt költségkiszámitásával, amelyre a központi pártarchivum két nagy fondjánál tértünk át 1972-ben, kivánjuk a munka hatékonyságát növelni. Ezt tesszük azért, hogy bizonyos értékkritériumok figyelembe vétele mellett megkapjuk a rendezési és segédletkészitési munka átlagértékét és válaszolni tudjunk arra a kérdésre, mennyibe kerül 1 fm iratanyag rendezése. Munkánk hatékonyságának további növelését szolgálja az NSZEP iratanyagainak 1971 októberében kiadott selejtezési jegyzéke, amely az 1968 óta keletkezett iratanyagra vonatkozik. (Ebben az évben lépett életbe az NSZEP egységes irattári terve. ) Ezt szintén olyan bizottság dolgozta ki, amelyben a helyi pártarchivum vezetők is részt vettek. Ez a jegyzék az NSZEP egységes irattári terve összes tételének megőrzési határidejét meghatározta ugy a KB, mint a megyei és járási pártbizottságok irataira vonatkozóan. Az iratokat a következő csoportokra osztották: levéltári értékű = A, ideiglenesen megőrzendő, (az őrzési határidő feltüntetésével) = D, selejtezendő (az őrzési határidő feltüntetésével) = K. A szabályzatba^ 2, 5, 10 és 20 éves őrzési határidő szerepel. A jegyzék, amelynek alapjául a KB Titkárságnak a párt történeti értésü irataira vonatkozó katalógus.-- szolgál, a pártiratok selejtezésének és megőrzésének egységes rendszerét dolgozta ki, s értékelést, útmutatót adott mind az irattári, mind a régi irattári és levéltári anyagokra is. Számolunk az zal, hogy a katalógus érvénybe lépésével a selejtezési arány 60 %-ot ér majd el, azaz a levéltáraknak csak a dokumentumok 40 %-át kell átvennünk. Hasz-» nosnak látszott, hogy a katalógust a KB egyes osztályainál, minden megyei bizottság néhány osztályánál, valamint néhány járási bizottságnál két év alatt kipróbáljuk.