Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [1] 1971. 232 p.

Rákosi Sándor: Az MKP fond tudományos-technikai feldolgozásának néhány kérdése

Pest és Dél-Pest megyei Bizottságok működtek/. A két megyéhez illetve a két bizottsághoz tartozó iratok szétválasztása sok muri kával és főleg sok bizonytalansággal járt volna. Ezért itt ebben a kérdésben "salamoni" döntés született: 1946 és 1948 között egyberendeztük a Pest és Bács megyei iratokat. Más esetben a korabeli közigazgatási határokat azért nem vet

J

tük figyelembe, mert pártszervezetileg ettől eltérően állapították meg a hovatartozást. Igy jelenleg a Nagy-Budapesti Pártbizottság cimszó alatt találhatók azoknak a pestkörnyéki községeknek iratai, amelyek Pest megyéhez tartoztak, de a Budapesti Pártbizottság irányította őket. Nem tudtuk viszont különválasztani a megyei székhely iratait a megyei anyagtól, noha pl. NagySzegeden, megyei jogú pártbizottság működött. Mindezek és más, itt nem érintett, meggondolások alapján alakult ki az MKP fond rendje. Most az anyag 26 csoportban mintegy 2.500 őrzési egységet tartalmaz, több mint 120 ezer lap meny nyiségben. Az őrzési egységek száma soknak tűnik. Ez azonban azért van igy, mert számukat megnövelte először is az, hogy a vezető testületek minden egyes jegyzőkönyvét önálló őrzési egységként tart juk nyilván, másrészt az, hogy sok a véletlenül megmaradt egyes irat, amit nem akartunk beleerőszakolni más őrzési egyoégbe. Végül meg kell emliteni egy - talán alárendeltnek tűnő, még is fontos problémát. Az iratok hosszan tartó őrzésével és felhasználásával kapcsolatos technikai munkálatokról, illetve ezek előkészítéséről van szó. Meg kell állapítani, hogy bármennyire