Állományvédelmi ajánlás. Szerzők: Czikkely Tibor, Káli Csaba, Orosz Katalin, P. Holl Adrien, Szlabey Dorottya. 2017, 150 oldal

3. Megelőző (preventív) állományvédelem, csomagolóanyagok

por, korom

nitrogén-oxidok, ózon, rozsda

rovarok, rágcsálók

A károsító tényezők hatását is szokták fizikainak, kémiainak, vagy biológiainak nevezni, ezek azonban nem választhatók el egymástól. Összefüggésük a következőképpen írható le.

Fizikai hatások okozhatnak fizikai változásokat és gyorsíthatják a kémiai folyamatokat (például a hő, a fény és a nedvesség) is. A kémiai hatások természetesen kémiai folyamatokat hoznak létre (például a cellulózmolekulák savak hatására és oxidáció miatt elhasadnak, rövidebbek lesznek; új anyagok keletkeznek a papírban, pergamenben). A biológiai eredetű károsítok pedig vagy fizikai (rágcsálók, rovarok), vagy kémiai (penészek, baktériumok, amelyek enzimjeikkel lebontják a cellulózt, fehérjét és a keményítőt) változásokat okoznak. Végül: a belső, nem látható kémiai folyamatok a látható fizikai változásokban jelennek meg (például a papír elszíneződése, foltok képződése, tinták, festékek fakulása, a papír és a pergamen repedezése, törése, a bőr repedezése, mállása, poriadása).

3.2. A

raktárak és a levéltári anyag állapotának ellenőrzése

A raktárak és a levéltári anyag állapotának rendszeres ellenőrzésével - a levéltári anyag menynyiségétől függően külön munkakörként vagy részfeladatként - a szükséges ismeretekkel rendelkező munkatársat kell megbízni. A raktárak és a levéltári anyag állapotának ellenőrzését végző munkatárs munkakörének ki kell terjednie:

• a

klimatikus viszonyok rendszeres (hetente legalább háromszori) ellenőrzésére, az erre szolgáló műszerek kezelésére, a mért adatok és a lényeges változások írásos, naplószerű rögzítésére, az illetékes vezető tájékoztatására,

• a

takarítás, portalanítás szakszerűségének, a nyílászárók állapotának, valamint a raktári világítás megfelelőségének figyelemmel kísérésére, a szükséges intézkedések kezdeményezésére,

• a

mikrobiológiai és rovarfertőzés észlelése, a fertőzés elterjedésének megelőzése érdekében a levéltár anyag évente legalább egyszeri (május vagy június hónapban történő) ellenőrzésére;

• a

levéltári anyag egészére kiterjedő állapotfelmérés alapján az egyes fondok állapotromlásának évente legalább kétszeri, szúrópróbaszerű vizsgálatára;

42