Állományvédelmi ajánlás. Szerzők: Czikkely Tibor, Káli Csaba, Orosz Katalin, P. Holl Adrien, Szlabey Dorottya. 2017, 150 oldal

1. A levéltári dokumentumok típusai, a károsodások okai és megjelenési formái

mágneses adathordozók lehetnek mágnesszalagok vagy mágneslemezek. A mágnesszalagok hordozhatnak hang-, mozgókép- vagy számítógépes információt, a mágneslemezek pedig jellemzően számítógépes formátumok. A hangfelvételeket tartalmazó mágnesszalagok (hangszalagok) orsós, vagy kazettás formátumban, többféle méretben (hosszúság, vastagság, szélesség) fordulnak elő. Géppel olvasható adathordozók, de lejátszásuk ma már magnetofon hiányában (elsősorban az orsós formátumé) egyre nagyobb nehézségbe ütközik.

A mozgóképet tartalmazó mágnesszalagok (videoszalagok) is többféle formátumban léteznek (kétcollos, egycollos, U-Matic,

Beta, VHS), melyek

közül leggyakrabban a közismert VHS-kazetták fordulnak elő. A számítógépen alkalmazott mágneses adathordozók (háttértárak) lehetnek szalagos vagy lemezes formátumúak. A számítógépes mágnesszalagok nagy mennyiségű adat tárolására alkalmasak. A hajlékony mágneslemezek (flopi) kis kapacitásuk miatt gyakorlatilag csak szöveges információ tárolására voltak alkalmasak, ma már nem használatosak. Mindezen adathordozókon tárolt információk állományvédelmi szempontból a legveszélyeztetettebbek, így digitalizálásuk a nyers és a tisztított (zaj szűrt, vágott) formátumok mentése időálló formátumban mielőbb javasolt.

A mágnesszalagok a filmekhez hasonlóan feltekercselt, egymásra fekvő szalagrétegekből állnak, de azoknál sokkal sérülékenyebbek. A fizikai sérülések jellemzően a használat következtében keletkeznek, felületi karcok, valamint gyűrődések, szakadások formájában. Jellegzetes sérülésük a nyúlás, hullámosodás (12. kép), a kiszáradás (13. kép), és a kötőanyag elnyálkásodása, aminek következtében ragacsossá válik a szalag. A kazettás formátumú audio- és videoszalagok védettebbek az orsós szalagoknál.

30