Állományvédelmi ajánlás. Szerzők: Czikkely Tibor, Káli Csaba, Orosz Katalin, P. Holl Adrien, Szlabey Dorottya. 2017, 150 oldal
1. A levéltári dokumentumok típusai, a károsodások okai és megjelenési formái
egymásutánisága, többnyire 24 felvétel/sec vetítési sebességgel adja a folyamatos mozgás vizualitását. A mozgófilmek többnyire optikai hangot is tartalmaznak a képmező mellett (hangcsík), melyet szintén a vetítőgép olvas le. Előfordul a filmszalag mellett mágneses hang is. A mozgófilmek a mikrofilmekhez hasonlóan negatív-pozitív eljárásban készülnek, de előfordulnak direkt pozitív (fordítós) filmek is, elsősorban a 8 mm-es amatőr formátumban. A mozgófilmek a lágyhordozós fekete-fehér és színes, negatív, ill. pozitív fényképészeti anyagokkal analóg felépítésűek. Az emulziós réteg jellemző károsodásai egyrészt fizikai természetűek, ezek főként a használat (tekercselés, vetítés) során keletkező karcok, másrészt kémiai elváltozások, melyek oka a legtöbb esetben a filmek laboratóriumi kidolgozásából visszamaradt vegyszernyomok, illetve a nem tökéletesen betartott kidolgozási technológia, továbbá az emulzió öregedése. A színes filmek emulziós rétegében található színezékanyagok már egy-két évtizedes tárolás alatt is komoly fakulást, elszíneződést mutathatnak. A hordozóréteg károsodásai megegyeznek a fényképészeti anyagoknál leírtakkal, továbbá jellemzőek a használat során keletkezett fizikai sérülések (karcok, beszakadások). A mozgófilmek hordozórétege cellulóz-nitrát, cellulóz-acetát vagy poliészter. A cellulóz-acetát és a poliészter filmek az ún. biztonsági filmek. A cellulóz-acetát jellemző károsodása az ecetsav-szindróma (Id. fényképészeti anyagok). A cellulóz-nitrát hordozó (nitrofilm) egyrészt erősen bomlékony (10. kép), másrészt tűzveszélyes, ezért különleges őrzési körülményeket igényel, és kezelése is nagyon szigorú szabályok szerint történik. A bomlása során felszabaduló gáz halmazállapotú anyagok kiszellőztetése céljából a tekercseket évente egyszer ki kell venni a dobozukból és jól szellőző, hűvös helyen át kell tekercselni. A nitrofilm 38-40°C-on meggyullad és robbanásszerűen ég. A tüzet még kis mennyiség esetén sem lehet eloltani az ismert tűzoltó készülékekkel, mert a levegőtől elzárva is tovább ég. Kezelésük, tekercselésük során csak hidegfényű asztali lámpa és hőszűrős speciális vetítőgép alkalmazható. Mindezek alapján javasolható, hogy a nitrofilmmel rendelkező levéltár adja át azt végleges megőrzésre a szakosodott közgyűjteménynek (Filmarchívum). 28
