Állományvédelmi ajánlás. Szerzők: Czikkely Tibor, Káli Csaba, Orosz Katalin, P. Holl Adrien, Szlabey Dorottya. 2017, 150 oldal

1. A levéltári dokumentumok típusai, a károsodások okai és megjelenési formái

tőén kémiai eljárások sorozatával (előhívás, fixálás, halványítás, színezés stb.) válik láthatóvá a foto­gráfiák végső formája. Fizikai és kémiai értelemben vett sokféleségüket a megfelelő állományvédel­mi feltételek kialakításakor figyelembe kell venni. Sokféleségük miatt a fényképészeti anyagokra a legkülönbözőbb károsodások jellemzők. Az információt tartalmazó réteg (emulzió, albumin) károso­dásait illetően a fény okozta, valamint a környezetben és a fotográfiában található vegyi anyagokra visszavezethető károsodásokat kell tipikusnak tekinteni és kiemelni. A fotóanyagokra - főként a színes fotográfiákra - elsősorban a természetes fény UV- tartománya jelent veszélyt, ezért a raktárakat, a kutató- és kiállító termeket UV-mentes, vagy megfelelő szűrővel ellátott mesterséges fényforrásokkal kell ellátni. A vegyi anyagokra visszave­zethető károsodások, a sokféle fotográfiai technika esetében nagyon különbözőek lehetnek. Ezek egy része a környezeti anyagok (például a levegőben található légszennyező gázok) által okozott elválto­zások, másik része pedig a fotográfiai anyagban jelen lévő különféle vegyi anyagok (például a kidol­gozást követően visszamaradt hívó, fixír) miatt bekövetkező károsodások. Minden esetben kémiai reakciók során létrejött visszafordíthatatlan elváltozásokról van szó, melyeket az őrzési körül­mények optimalizálásával (raktári klimatikus paraméterek beállítása, levegő szűrése, megfelelő csomagolóanyagok használata) lehet csökkenteni. Az emulziós vagy az albumin rétegben található szerves anyagok kitűnő táptalajt nyújtanak a mikro­organizmusoknak és a rovaroknak. Tipikus példa az albuminképeken jelentkező gombás fertőzés (1. kép) és az ezüstös ősrovar rágásának nyomai (2. kép). 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom