ISDIAH International Standard for Describing Institutions with Archival Holdings. Levéltári anyagot kezelő intézmények leírásának nemzetközi szabványa. 2008. Kézirat, 84 oldal.
FÜGGELÉK: TELJES PÉLDÁK
74 2. példa 5.1 AZONOSÍTÁSI ADATCSOPORT 5.1.1 Azonosító HU BFL 5.1.2 Kitüntetett névalak Budapest Főváros Levéltára, 5.1.3 Párhuzamosan használt névalakok Archiv der Hauptstadt Budapest 5.1.4 Egyéb névalakok BFL Fővárosi Levéltár Budapest City Archives 5.1.5 Levéltári anyagot kezelő intézmény típusa Területi (fővárosi) általános közlevéltár 5.2 KAPCSOLAT ADATCSOPORT 5.2.1 Hely és cím(ek) H-1139. Budapest, Teve u. 3-5. URL: www.bparchiv.hu 5.2.2 Telefon, fax, e-mail Tel: +36 1 298-7500, Fax: +36 1 298-7555, E-mail: bfl@bparchiv.hu , kutato@bparchiv.hu 5.2.3 Kapcsolattartással megbízott munkatársak Főigazgató: dr. Á. Varga László Általános főigazgató-helyettes: Breinich Gábor főlevéltáros Tudományos főigazgató-helyettes: dr. Kenyeres István főlevéltáros Kutatószolgálat főfelügyelője: Szécsényi Mihály főlevéltáros Ügyfélszolgálat: Baros Batrix levéltári művelődés szervező 5.3 LEÍRÁSI ADATCSOPORT 5.3.1 A levéltári iratokat kezelő intézmény története Pest, Buda és Óbuda 1686-ot, a török alóli felszabadulást megelőző időszakból származó iratai néhány tucat oklevél, s egyéb városi irat kivételével megsemmisültek. A levéltár birtokában lévő legrégibb dokumentum egy 1300-ból származó oklevél. Buda és Pest 1686-1703 között a királyi kamara közvetlen irányítása alatt állott. Az iratokat ekkoriban a városi kancellária vezetője, a jegyző őrizte. 1703-ban a városok visszanyerték szabad királyi városi jogukat, s az igazgatási feladatok differenciálódása eredményeként 1776-ban Budán, majd 1788-ban Pesten neveztek ki levéltárnokot. II. József uralkodásának időszakában a városi iratkezelést megreformálták. 1813-ban szétválasztották a közigazgatási és bírósági levéltárakat. A három város 1873-ban történt egyesítésekor a levéltár szervezetileg is elkülönül, melynek fő tevékenységét azonban változatlanul a napi irattári jellegű munka alkotta. Az 1880-as években a szakmai tevékenység tudományos jellegűvé alakításának igénye merült fel. 1901-ben a levéltárat szakhivatallá nyilvánították, csupán a 15 évnél régebbi iratok őrzésére és kezelésére korlátozva feladatkörét. Irodáit és raktárait ekkor helyezik el a Központi Városháza épületében. A központi városi hivatalokra korlátozódó iratátvételi kötelezettséget 1943-ban 32 évben határozták meg. A második világháború alatt a levéltár állományának nagy részét a Szent István Bazilika altemplomába költöztették, kb. egynegyede azonban a városházán maradt, ahol 1945-ben megsemmisült. 1950-1968 között a levéltár állami intézményként működött, majd ettől fogva ismét a helyhatóság, a tanács lett a fenntartó. 1950-től, mint területi levéltár a városigazgatási iratok mellett állami, intézményi és gazdálkodó szervezetek iratait is gyűjtötte. Utóbbi feladatkör 1995-től a nem állami, vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek iratai
