ISDIAH International Standard for Describing Institutions with Archival Holdings. Levéltári anyagot kezelő intézmények leírásának nemzetközi szabványa. 2008. Kézirat, 84 oldal.
FÜGGELÉK: TELJES PÉLDÁK
67 A létesítmény legnagyobb részét a raktárzóna helyiségei foglalják el. A földalatti négy szinten két-két raktártermet alakítottak ki az iratok tartós tárolására. A helyiségek viszonylag kis belmagassága az anyagmozgatást teszi egyszerűbbé, míg a föld hőmérséklettartása a klímaberendezés energiaigényét csökkenti. Az épület levéltári használatban Az új levéltárépület elsősorban a gazdaságtörténet iránt érdeklődő kutatókat és látogatókat várja, hiszen falai között a Magyar Országos Levéltár IV. (Gazdasági Szervek Osztálya), VI. (1945 utáni Gazdasági Kormányszervek Osztálya) osztálya kapott helyet. Itt alakították ki a VIII. (Reprográfiai Osztály) Osztály műhelyeit és raktárait is, így a mikrofilmen hozzáférhető iratanyagban is az óbudai kutatóteremben búvárkodhatnak az érdeklődők. Az 1990-es évtized végéig a Magyar Országos Levéltár a város több pontján tartott fenn ideiglenes telephelyet, hiszen raktáraiban nem volt hely az újonnan átvett iratok tárolására. A 14 458 m2 összterületű óbudai létesítmény elkészülte tette lehetővé az Alkotmány utcai és a Szentkirályi utcai átmeneti raktárak felszámolását. A komplexum férőhelyeinek igénybevétele a Levéltár többi telephelyén fellépő átmeneti elhelyezési gondokat is enyhíteni tudja (így történt 2000 után is, amikor statikai problémák következtében egy raktár iratanyagát a Bécsi kapu téri épületből Óbudára kellett átköltöztetni). Az épület jelene és jövője A létesítmény 1997 vége óta fogadja látogatóit, de az átadással természetesen csak az építkezés ért véget. Az épület berendezését folyamatosan fejlesztik és bővítik, és hasonlóan komoly feladatot jelent a komplexum karbantartása, illetve néhány kivitelezési hiányosságának kijavítása is. Az új létesítmény szomszédságában az 1990-es évek végén használaton kívül lévő laktanyaépületek álltak, mára ezen a területen lakópark épült fel, és az ezzel kapcsolatos infrastrukturális fejlesztések a levéltári épületet is érintik. 5.3.7 Levéltári és egyéb gyűjtemények A Magyar Országos Levéltár iratanyaga történeti, időrendi, szervtipológiai alapon kialakított szekciókra és fondfőcsoportokra tagolódik. Az 1945 előtti iratokat, valamint az MDP és az MSZMP iratait az ábécé nagybetűivel jelölt szekciókba, míg az 1945 utáni iratokat római számmal jelölt fondfőcsoportokba osztották be. A szekciókon belül levéltárakat, a fondfőcsoportokon belül pedig fondcsoportokat alakítottak ki. Ennél kisebb levéltári egység a fond, mely esetenként állagokra tagolódik tovább. A szekciók és fondfőcsoportok ismertetése élén a levéltári egység jelzete, megnevezése, valamint iratainak évköre és iratfolyóméterben (ifm) megadott terjedelme szerepel. Az irategyüttesek leírása az iratképző szervek legfontosabb adatait (keletkezés és megszűnés éve, illetékesség, feladatkör) tartalmazza, és utal az iratanyag rendszerére, rendezettségére, tartalmára és a kutatási lehetőségekre. A Magyar Országos Levéltár iratanyagának terjedelme 2009. január 1-jén: 75 757,374 iratfolyóméter és 65 501 050 mikrofilm felvétel. A Magyar Kancelláriai Levéltár I. főosztály B Erdélyi Kancelláriai Levéltár I. főosztály C Helytartótanácsi Levéltár I. főosztály D Abszolutizmus kori Levéltár I. főosztály E Magyar kincstári levéltárak I. főosztály F Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak I. főosztály G A Thököly- és Rákóczi-szabadságharcok levéltárai I. főosztály H Az 1848/1849. évi Minisztérium Levéltára I. főosztály I Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok I. főosztály K Polgári kori kormányhatóságok levéltárai II. főosztály L Tanácsköztársasági kormányszervek iratai II. főosztály M Magyar Dolgozók Pártja és Magyar Szocialista Munkáspárt iratai V. főosztály N Regnicolaris Levéltár I. főosztály O Bírósági levéltárak I. főosztály
