ISDIAH International Standard for Describing Institutions with Archival Holdings. Levéltári anyagot kezelő intézmények leírásának nemzetközi szabványa. 2008. Kézirat, 84 oldal.
FÜGGELÉK: TELJES PÉLDÁK
62 tartoztak. Külön szervezeti egység alakult a nagyvállalatokkal kapcsolatos levéltári feladatokra. Ez a szervezeti felosztás a későbbiekben némileg módosult. A 70-es és 80-as évek fordulójától az Új Magyar Központi Levéltár épületében további helyiségeket vehetett birtokába, személyi létszáma növekedett (1980-ban 48, 1984-ben 68, 1987-ben – a biztonsági fegyveres őrség rendszeresítése után – 113, 1991-ben 100 fő) és egy szerény mikrofilmező műhelyt is berendezhetett. Mindez elősegítette a szakmai tevékenység fejlődését. A levéltár munkatársai a 80-as évek közepén évente 250–400 iratképző szervnél ellenőrizték az iratkezelést és az iratselejtezést, időszakonként irattáros tanfolyamokat tartottak. A raktárkapacitás bővülése folytán évente mintegy 1000 folyóméter iratanyaggal gyarapodott a gyűjtemény, aminek eredményeként 1991-ben már 20 693 folyóméter levéltári anyag volt az intézmény őrizetében. A mikrofilmező műhely kb. 250 ezer felvétel biztonsági filmet állított elő évente. Folyamatosan, a rendezési munkákkal párhuzamosan készültek a fondok és állagok középszintű segédletei, közülük azonban csak egyet publikáltak. A fond- és állagjegyzék új változata viszont 1988-ban és 1990-ben is megjelent, sőt számítógépes adatbázisa szintén elkészült. Érezhetően növekedett a kutatóforgalom: évi átlagban 1980 és 1984 között 62 kutató 515 alkalommal, 1985 és 1989 között 96 kutató 1047 alkalommal, míg 1991-ben 195 kutató 1465 alkalommal kutatott. Az intézmény tudományos publikációs tevékenysége jelentősen kiszélesedett. Újabb hat kötet jelent meg a forráskiadvány-sorozatban, 1982-től létezett az „Új Magyar Központi Levéltár Közleményei” című periodika, folyamatosan közreadták a Módszertani osztály szakmai füzeteit. Kiemelkedő jelentősége volt a számítástechnikai adathordozók archiválása témában közreadott kiadványnak és nem utolsósorban a magyar állam 1944 utáni szerveit lexikálisan feldolgozó két kötetnek. Hatalmas mennyiségű igazgatási feladat zúdult az intézményre az 1989/1990. évi rendszerváltozás után. A különböző kárpótlási törvényekkel kapcsolatos levéltári adatszolgáltatási kötelezettség oly mértékben lekötötte az alkalmazottakat, hogy a tényleges szakmai munka háttérbe is szorult ebben az időszakban. A Magyar Országos Levéltár újraegyesítése A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991. december 12-én törvényt alkotott a kettéosztott intézmény újraegyesítéséről. Az erről rendelkező 1991. évi 83. törvény egyúttal állami tulajdonná nyilvánította a volt kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt iratanyagát, amelyet ezt követően, 1992 első felében a Magyar Országos Levéltár vett kezelésébe. Már a törvény előkészítésének szakaszában kormányzati döntés született arról, hogy az óbudai volt szovjet katonai laktanya területén fel kell építeni egy új levéltárépületet, elsősorban a felszámolt vállalatok levéltári értékű iratainak elhelyezése céljából. 5.3.2 Földrajzi és kulturális környezet A Magyar Országos Levéltár – más közgyűjteményi társintézményekhez (Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár) hasonlóan – nemzeti kincseket őriz. Az ország történetének elmúlt ezer éve alatt készített alapvető oklevelek, iratok ebben az intézményben találhatók meg a legnagyobb számban. A Magyar Országos Levéltár 250 éves történelme során folyamatosan bővítette és bővíti gyűjteményét és szolgáltatásait is. A korábbi korszakoktól eltérően ma már mindenki számára nyitva áll. Az iratanyag – annak ellenére, hogy a második világháború és az 1956-os forradalom itt igen nagy mértékű pusztulást okozott – folyamatosan növekedett, így az érdeklődőket nem csak az I. kerületi Bécsi kapu téri palotában fogadják (ahol az 1945 előtti források találhatók), hanem az ugyancsak a budai várban lévő Hess András téren (itt az 1945 utáni politikai kormányszervek iratanyagát őrzik), továbbá az óbudai Külső-Bécsi úton közelmúltban épített korszerű épületben (a gazdasági kormányszervek, vállalatok dokumentumai, valamint a Magyarország határain kívüli magyar vonatkozású iratok filmmásolatai találhatók itt). 5.3.3 Feladatkör, hatáskör I. Törvények 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1995. évi LXV. törvény az államtitokról és a szolgálati titokról 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
