ORAL HISTORY
Szendiné Orvos Erzsébet: Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának Oral History Gyűjteménye. Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. 5-
A% MNL Hajdú-Bihar Megyei "Levéltárának Oral History Gyűjteménye szerrel a történelem is demokratizálódik. Általában a „kis ember” az interjú alanya, s a beszélgetés megerősíti őt abban, hogy formálója a történelemnek. Az oral historynak természetesen vannak szép számmal korlátái is, ilyen például az eltelt idő miatti pontadansága vagy épp a szubjektív jellege, ami miatt önmagában nem alkalmas a tényszerű feltárásra. Az oral history azt mutatja be, hogy a történésekből az interjúalanyok mit tapasztaltak meg, mit gondolnak a múltról, miközben önmagukról is vallanak. Gyakran előfordul, hogy a konkrét adatok kiesnek az emlékezetből, viszont bizonyos szituációk mélyen megmaradnak. A hiteles emlékezést gátolhatják a társadalmi, politikai változások hatásai, valamint a következmények ismerete. A személyes érdekek, az önigazolás, vagy éppen a védekezés is módosíthatja a tárgyilagos elbeszélést. Az is előfordulhat, hogy a kortárs egészen más dolgokat hangsúlyoz a megtörtént eseményekből, mert számára más tényező volt a fontos. Éppen ezért az interjúkat öszsze kell vetni más interjúkkal és írott forrásokkal is, hiszen ugyanolyan kritikai ellenőrzésre szorulnak, mint más dokumentumok. Élni kell mindenképpen a forráskritikai módszerekkel! Az oral history ma a történetírás egyik leginnovatívabb irányzata. Alkalmazhatóságának területe szinte kimeríthetetlen. Nem is az a kérdés, hogy elfogadjuk-e hiteles forrásoknak az interjúkat, hanem az, hogy hogyan tudjuk a legjobban felhasználni őket. Magyarországon is egyre gyarapszik az oral history anyag, divat lett interjúkat készíteni, bár az amatőr gyűjtők megfelelő felkészítése és irányítása még nem megoldott. Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára gyakorlatilag egy éve kezdte el komolyabban az oral history anyag gyűjtését és integrálását a levéltári anyagba. Jelenleg 65 interjúval rendelkezünk, de a számuk egyre bővül. Csak egyetlen esetben kérték az anyag megsemmisítését, de ígéretet kaptunk a felvétel megismétlésére. Elolvasva, illetve meghallgatva az interjúkat, úgy gondolom, hogy az oral history nélkül ma már lehetetlen történeti munkát megírni a 20. század második feléről. Létjogosultsága vitán felül áll! Rövidítések és irodalomjegy2ék Források MNL HBML XV. Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára, Gyűjtemények MNL HBML AdattáraMagyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára, Adattár ÉVKÖNYV 2014 Szakirodalom Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXIV. Db. 2014. 13