ORAL HISTORY

Szendiné Orvos Erzsébet: Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának Oral History Gyűjteménye. Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. 5-

S^endiné Orvos Erzsébet

Thompson pedig elkészíti az oral history kézikönyvét/’ Ma már az oral history önálló kutatási irányzat rengeteg gyűjteménnyel, de interdiszciplináris jellegét továbbra is megőrizve egyfajta híd szerepét tölti be a társadalomtudományok között.

Magyarországon a szocialista korszakban először a munkásmozgalom történetére vonatkozóan kezdtek interjúkat készíteni. Szervezett keretek között először a Párttörténeti Intézet által 1962-ben megalakított Visszaemlékezés-gyűjtő Csoport (VEGY) dolgozott igen nagy elánnal. A rendszerváltozás után azonban már nem volt szükség a munkásmozgalom propaganda-jellegű feltárására, így a gyűjtés nem folytatódott, sőt volt, aki a leadott anyagot is visszakérte. Sajnos a kaotikus állapotokat mutató tetemes gyűjteményt máig nem dolgozták fel.

Ma a legismertebb és egyben a legzártabb hazai oral history gyűjtemény a nyolcvanas években létrejött Történeti Interjúk Tára (TIT).6 7 Létrejöttében és a rendszerváltás utáni folyamatos működésében jelentős szerepe volt többek között Hanák Gábor fáradozásának és Soros György támogatásának. 1986—1987-től a korábbihoz képest sokkal jobb feltételek között folytatódhatott az interjúkészítés és archiválás. Sajnos azonban az interjúkhoz (kb. 1500) nem lehet hozzáférni, még a listája sem publikus.

A legnagyobb kutatható gyűjtemény ma Magyarországon az 1956-os Intézet Oral History Archívuma (OHA), mely körülbelül 1000 interjút őriz az ’56-os eseményekről. 1981—1985 között az MTA Közgazdaságtudományi Intézete, majd az Országos Közművelődési Központ Művelődéskutató Intézete adott otthont a gyűjteménynek. A rendszerváltás után új kutatási programként az 1956-ban elítéltek gyermekeit igyekeztek megszólaltatni. A munka eredményeként adták ki Körösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne „Titokkal a lelkemben éltem” című kötetét.8

Néhány éve működik a Centropa Alapítvány, mely elsősorban a 20. századi keleteurópai zsidó családok mindennapi életét tárja fel interjúk készítésével és fényképek gyűjtésével. Az alapítvány központja Bécsben van, Budapesten egy három főből álló csoport irányítja a hazai munkálatokat.

A Magyar Nemzeti Levéltár interjútára (Mark Pittaway Oral History Gyűjtemény) az 1995—2011 között elkészített élet-, és témainterjúkat tartalmazza, elsősorban a szocialista időszak társadalomtörténetére vonatkozóan. A tagintézmények szintén őriznek több-kevesebb interjút, melyek közül most a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár oral history gyűjteményét kívánom bemutatni.

6 Thompson, 1988. 265.

7 Lénárt, 2007.17.

8 Körösi-Molnár, 2000.

6