Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
6. Borsa Iván: A levéltári anyag védelme
A maim irattermelő jellegű közintézmények közül említésre méltó levéltári anyag található még muzeumokban és könyvtánkban c A 29 o tvr. ezek levéltári anyagának átvételét a kerületi, levéltárak feladatává teszi /I2 0 § 0 /. Esek nincsenek fennmaradásukban, veszélyeztetve., hanem csak levéltári kezelésből kiszakítva más szempontú és célú kezelésben vannak, ami több esetbon a provéhiencia bomlására vezet c . Az egyéb súlyponti föladatok mellett az ilyen levéltári anyag begyűjtése nem lehetett elsődleges feladats igy az irattermelő szervektől történt anyagbegyü jtes után kerü.Ihe t .sor a muzeumokban és könyvtárakban lévő levéltári -anyag kérdésének végleges tisztázására,., s a kérdés Xezárasára 0 Egyes intézkedések történtek ja. múzeumi területen,; s ennek eredménye képén .egyes állami levéltárak vettek át iratanyagot a gyűjtőterületükön lévő múzeumtól, azonban, ez az akció még nem nyert befejezésta - A könyvtárak, eseté bon mindenekelőtt kétoldalú tárgya- # lások eredményeként rögzítendő a kézirattári és levéltári gyűjtőkör határa, amelynek tisztázatlansága jelenleg a leibentatkozás akadálya^ . . lá-t'bikg hogy 8zabó I 0 javaslatai a magánlevéltárak anyagvédolme terén voltok a leginkább fogyatékosak, pedig ha visszatekintünk á cikk megírása óta lezajlott mintegy két évtizedre, elmondhatjuk, hogy éppen oz a kategória szorult volna a legfokozóttabb, a legkörültekintőbb véde lemre « A vállalatig üzemi levéltárak kezűi sok esett a .•felszabadulás ©S az államosítás után részben tudatos kártévés, részbon pedig.az akkor jelentkező tő'késollones hangulat áldozatává* Kellő felvilágosító munka hiányában egyes helyeken ugyanis azzal a jeissóval f hogy az iratanyag mind burzsoá, sőt fasiszta, dolgokat tartalmas, megsemmisítőt be k,, /Az Iratp>usz fogásnak torsié szétesem hatékoray elősegítő je volt a hulladékgyűjtő vállalatok kieXégithe tetlsn pnpX.es zomjr. Is 0 / Az 1950 0 évi fordulat után az uj levéltári szerveset a vállalatok, üzemek iratanyagát már ugy ptekinthette, mint- közületi iratanyagot, hisz ekkor az iparban e magánszektor csak egészen Icis /egyéni/ váXalkozásokra korlátozódott^ Igy lényegében ezekre nem vonatkoztak más rendszabályok, mint a közhivataluk irat tárai. ra« Igen sok polgári korszakban keletkezett társadalmi- egyesület szűnt meg a felszabadulás ixt'ánP S ezek közül igen soknak az -iratanyaga ment veszendőbe* Viszonylag kevés azoknak az egy sületeknek a száma, amelyeknek iratanyaga megmaradt, S ezek legnagyobb részt 1950 után kerültek a levéltárak őrizetébe* A magánlevéltárak fogalma lényegileg már osak az egyházak és egyes csaladok levéltáraira korlátozódik,. Az egyházak közül a római karol 1 ,xs egyház rendelkezik a legnagyobb terjedelmű és történetileg a legértékesebb levéltári anyaggal, ^Az esztergomi primási, a kalocsai, és egri érsekig valamint a püspöki és káptalani levéltárak anyagát a lovéltárak országos Központjának javaslatára a vallás- ás közoktatasügyi miniszter nemzeti érdekű magánlevéltárrá nyilvánította*, A 2y, tvr« rendelkezése szerint . /'18a§a/ a nemzeti érdekű "magánlovéXtárat tulajdonosa köteles épségben és-használható állapotban fenntartani^ továbbá őrzéséről, szakszerű rendeséséről, koscléséről, éa megóvásáról saját.költségén gondoskodnig A magánlevéltár a Központ felügyelete alatt áll* e
