Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
5. Fára József: A magyar iratselejtezés
külön jegyzéket veszünk fel akár a kiselejtezett, akár a megtartott iratokról a szerint, hogy melyik fajta irat mennyisége nagyobb, vagy kisebb. Gyakorlati szempontból helyes, ha a megtartott iratokról készítünk jegyzéket szám és rövid tárgy megjelöléssel. Teljes képet nyújt egy iratsorozatról, iratállagról a selejtezési jegyzék. Ez a jegyzék hivat ott a.z iratok mindenikének a sorsáról tájékoztatni. Ezen a jegyzéken minden iratról az iratok jelzete mellé fel jegyzendő az, hogy meg tar tátott, vagy, hogy az irat mar a selejtezés alá vonás alkalmával hiányzott, vagy hogy az irat helyén őrjegy vagy egyéb feljegyzés található, vagy hogy kiselejteztetett. Külön gondoskodik a rendelet a különleges kezelésű bizalmas iratok selejtezési módjának a megállapításáról. A bizalmas kezelési iratok a selejtezés, végrehajtása tekintetében csak a selejtezést végző személy tekintetében különböznek a többi iratoktól, de.egyébként megtartások, vagy megsemmisítésük elbírálásánál egyaránt a tartalmi vizsgálat a döntő tényező és a rendelet és utasitás összes egyéb intézkedései a bizalmas iratoknál is épp ugy alkalmazandók, mint a többi iratoknál, kivéve azok megsemmisítési módját. Tehát ez a rendelkezés kizárja azt, hogy bizalmas iratokat azok tartalmának rendeletszerü megvizsgálása nélkül megsemmisítsünk, amint ez a múltban a legtöbbször megtörtént, A selejtezésen átment iratok sorsa felől részletesen intézkedik a rendelet, A megtarhandó, ki nem selejtezhető iratokat a levéltárak kötelesek a selejtezés befejezését követő egy éven "belül átvenni, addig is a selejtező szerv köteles azokat $ár mint a levéltárhoz tartozó iratanyagot az egyéb iratanyagtól elkülönítve, a levéltári szabályoknak megfelelően kezelni. A rendeletnek ezt a kifejezését? "levéltári szabályoknak megfelelően", az egyes utasítások félre nem érthető módon közelebbről, is meghatározzák: állványokon, elhelyezve, rendezett állapotban, kutatásra alkalmas módon kell kezelni. Ezzel a rendelkezéssel az utasítás és a rendelet elejét kívánja venni annak, hogy az iratanyag az átvételig eltelő idő alatt elveszelődhessen, vagy rendezetlen állapotba kerülhessen. A kiselejtezett iratok sorsa annyiban érdekli a levéltárakat^ hogy ezek az iratok elveszítsék okirat jellegüket, hogy azok, mint' ilyenek ne legyének felhasználhatok. Ezért messzemenően gondoskodik a rendelet a kiselejtezett iratanyag megsemmisítéséről. Külön intézkedik a különleges kezelésű iratanyag szállításáról és-bezúzásáról és általában elrendeli, hogy az iratok csak papigyártás céljait szolgálhatják, A takarékosságot szolgálja a rendeletnek az a része, a.mely a még használható kiselejtezéséből kikerülő anyagok újból való felhasználásáról szól /egészen, vagy féltiszta papir,"dekli, stb,/. g e / Vegyes intézkedések . f.'-k A 185. rendeletnek egyik lényeges része a- 7,_ , amely kimondja, hogy a^rendelet. megjelenésétől kezdődően iratanyag csak a rendeletben szabályozott selejtezés utján semmisíthető meg. Ez az intézkedés közvetve ugy is értelmezhető, hogy az irattári anyag csak a levéltárak által ellenőrzött selejtezési müvelet utján semmisíthető meg. Kifejezetten nincs bent ugyan a rendeletben, de tekintettel arra, hogy a levéltárak
