Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
4. Maksay Ferenc: Irattári és levéltári segédeszközök
AJS Iratlajstrom /elenchus/ az iratokról ebenként - azok érvényes és lehetőleg rendezés után kialakult logikus sorrendjében - nyújt részletes tájékoztatást« Segédeszközzel kielégítően ellátottnak csak az olyan levéltári irat csoportot lehet tokintjoni, melynek az. iratokat egyenként felölelő lajstroma /esetleg ennek nogíölelő regeszta-, ismertető lairás-^yüjtcménye/ vagy legalább részletes mutatója van. Az iratlajstrom minimálisan az iratnak a lajstromozással egy idolon rávezetett sorszámát, la ltot. kibocsátóját, rövid tartalmát adja, teljes igényű lajsvrom ezeken kivül az irat minden lényeges tartalmi as külső jegyet lat a tartalom részleteit, a felsorolt hely- és személyneveket, az irat anyagára, terjedelmére, állapotára, pecsétjére, korábbi jelzekére, eredeti- vagy má> aoiat«*voItára. több példányban való meglétére vonatkozó megjegyzéseket; hivauali irat esetén az iktatószámot is, As egykori lajstromok készítési technikája gyakran keveredett a mutatókéval, máskor as ügyvitel segédkönyveiével, As első esetben az iratokat a bennük szereulő család- va&y helynév kezdőbetűje ase— rint lajstromozták, a kenyvnek az abo egyes betűi számára előre kijelölt helyein /ha ..az iratban több név szerepelt, a sorrendbea vagy fontosságban első név szerint vezették be. mig a többi névnél c^ak utaltak as elsőre/. Az elsősorban ügyviteli colokra készült lajatsoatipus viszont az inatok hivatali pályafutásának egyes állomásait is végigkísérte f , tehát többet adett a lajstrom szükséges kellékoinál. Az irat lajstromok különleges tipusu iratokra alkalmazott változattal voltak - ho{^y csak egy-két példát említsünk - a pöa?-«kivoiLatak /extraotus ccnaarum/, vagy a kéziratos térkép-olemohusok. A mai lajstremkönyv tagolása az„irmtok rendjének megfelelő kell, hogy legyen. **elyes. ha számozáuá^^égenkent újra kezdődik, A nagyobb egységek /tárgyi osopert, fasoiculus, év vagy hónap/ utam tahit helyet kell kihagyni; ha az anyag nem teljesen lezárt, több lapot is. hogy oz egysegek végén az újonnan bekerülő darabok a soron következő számok alá beilleszthetők lágyénak /évi és havi pontosságú időrendnél az év, vagy hónap végére/. Az áratokban szereplő hely- és személynevek a kivonatban aláhusandók, sőt - miként a régá.. lajstromcknál általános szokás volt - kölcnXeges esetekben^bgy^agy két oszlopba ki is vetíthetők, ami megkönnyíti a lajstromra utaló mutatékönyv elkészítését. A lajstroakönyvek alapegysége, az egy-egy irat tartalmi kivonatát és jellemző jogyeit elősoroló "regeszta", lajstrssfcöuyvekon kivül, az egyes iratokról külön-külön is készülheti egy sorozat külön lapcKra irt regcsztái ne élig egy maii moliottj tetszés szerinti rendbon /az iratok el«V."tj>o»*8Í sorrendjében* időrendben, stb,/ kartotókszera regesztagydjteménybon őrizhetők. Ha több azono3 példányban készülnek, a küicnbcső sorozatokat különböző rendben is lehet tárolnic Ilyen regesztagyüjtömények /oklevél- vagy iratkataszterok/ különösen a ld.omoj.pvAo fontosságú gyűjteményekről /"Középkori gyűjtemény M , 1848-49-1 iratok/ készülnek, részben, mert darabjaik nem kapcsolódnak olyan szervesen egymáshoz, mint az irattári serezatefcó s igy folytatólagos számontartásuk kevésbbá indokolt, részlten mert a kartotókrendszer,rugalmasabb volta miatt egyébként is mind-
