Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
4. Maksay Ferenc: Irattári és levéltári segédeszközök
lakat nár a 2X7. százsában jogyzélcbe f oglclták, a eyakori szókhoi?változás niett a XVIII* szazadig la já^szükben rendezetlenül állottak éwjas ül é e - je gy zokönyvftken kivül /ezekbo:« néha aejótoa nádon Iratokat la beiktattak, aőt leaaeeltek/ gyakran nen la őrizték nos irata£tot 0 Az Irattápoőek Ül* tárgyi o80portekVprotostatiok f inqulsitiok st&*/ szerint készült lajotrónok éa a :»ájuk cos ez ülésjegyzőkönyvekre nutató jpflaaafc aaak a XVIII. asdzád végétől vél«ck altalánosBá* Vároaa&afcat - az eddigiekkel ellentétben *• elsősorban éppen polgári érdekeidnek a feudális inakkal szenbea veié vó delnő s az antox;oniájukhoz v*X© p$5vaa$u ragaszkodás késztette a városi dogok és jotfi ektu&ok • korai .Pc4sbefcpiaiásóJ?a # I&? raradtek ránís'birdöw*! jorazőkönyvek, végrendeleti könyvek, céhszabály sótok stb* A npsyobb kitályi városok nár a XV* században ir.pt jesyzekéket kaszitettok ariékos okleveleikről, lajstromoztatták levéltárakat* Hondazorea Iratkezelést ós lev itóri rendet ózonban a XVIII* századig ozak sen isr: rtok* A no kik szóló learatod, kiváltságlevelek, e velük kötött szerződések lajstromozását és mtatózását nég a XVII. százsa* végén is felsőbb rendelkezés:* kellett b.cgy a legtöbb városban elrendelje. L XVH. szá&adig a lo; .nagyobb nagyér földesúri családok levéltáráig son voltak akkorák, h6í# raníozéauk éa lajetronezátuk sgüfceéseaaé vált volna* A legnagyobbak egyike* a tEhurzó-esalád is csak a rVW* század elején reges strál tattá levéltárát piaref aktusával 0 Ások a * néha indexnek, nóhv elcnohue&ak nevezett Jeosékek, nelyek ekkoriban a családi lovSltéxokról kó esőitek, a Ultextea állottak legküaelubb. Miután a iratosabbnak talált éa Htalecatett latiakat felűleteaen tartalni csokortokba rendezték és esetleg^jelzetei bók, ezekről ka* Szitottek összefcgLaló jof^ékoketyogy-^gy csepertet gyakran csak egy aendetban. összefoglalóan jelelve áag* pokozottan sürgették ezt.* a levéltárrendezé és lajstromozó munkát a XVII.-XVIII*század fordnlóján a Jfeeaequlatiea ocnissle jegigazéltató követelései és a X7TII. szazadban az uj földekért,egykén ollón is haroba ln&ilá nonasak oegszaporoöott pöröeködései,. birtokosztályai. Jó-.példával jártak_olöL a vidéki nemesek előtt; a megyei leVéltárr^sdosések éa x segédeszközkészítések is. A rendezők és lajstromozók itt is ügyvódek voltak* így készültek el osztozáskar átade-t oklevelek irrtjegyzékei, a "jogvÉdŐ"- iratok lajstroméi, részletes hol^-és személynév! "repertóriumokkal vagy a családi birtokokat ábrázoló kéziratos térképek krtfclogesoi* A birtokjogokat nen védg iratokról /&&&. adások, mias^llsok/, űég ha rendezték is azokat v^Xanennyire, nen készült segédeszköz, nig a család birtokában voltba A feudális irattárak-levéltárak sanédoszköa-tipuscit alkalmazták a nagak viszonyaihoz a korszsk bíróságai la: Üf*yvitoli Irataiknál hamarosen áttértek as iktatás* a katf Ük-tétel ok rendez őrére. Pereikhsjs rendszerint a fölmérések réjadjábea készítettek ladstronokot, gyakran folyós zánok rendjében üuutftókafc, vezettek né^xolvétoli jogyaékoket, Serlos eeusarun-okat stb. A legújabb korszac vállalati irattáraiban caak szűkösen találni eeCódeszközőket. Csupán e le^us^yobb iratt^kból válogatták ki a SÉ
