Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)

2. Baraczka István: Irattár, levéltár

E három sze:nrros«lmának, imiködásének és rendeltetésének együttes vizsgálata több szemp^niibál indokolt. Irattáros, levéltáros és könyvtáros munkájuk során találkoznak olyan kérdésekkel., amelyek '"mindhármukat illetik. Lényegében közös az anyaguk: az iratj bizonyos fajta irat az^egyiké^ bizonyos faj,ta a másiké. Közös a hivatásuk: hogy; az őrizetükbe tartozó anyagot begyűjtsék, gondozzák_és különböző célokra használhatóvá tegyek* Találkoznak gyűjtőkörük elhatárolásánál, anyaguk konzerválásánál, mikrofilmezésénél, stb

0 Mégis, minthogy szervesebben kapcsolódnak egymáshoz, és mert érdeklődésünket elvenebben érintik, vizsgáljuk meg előbb a levéltár és irattár kérdéseit. • Az ásatások során előkerült emlékek az ókori világ levéltáraira utalnék. Az emberek Írásba rögzített gondolataik és intézkedéseik tartós megprzésére törekedtek, Mezopotámiában, Egyiptomban és Kisázsiában szentélyekben és a rabszolgatartók palotádban helyezték el levéltáraikat, hogy törvényeik, császári rendele teik

? törvénykező Ítéleteik az utókor számára fennmaradjanak, Athén és Róma levéltárai közismerten a szentélyekben ás templomokban nyertek védelmet« A középkor elején világi ós egyházi feudális urak: királyok és hűbérurak, pápák és püspökök, majd kolostorok alakitják meg levéltáraikat. E levéltárakban királyi rendeleteket, a föld birtokára vonatkozó okleveleket^ adók kivetéséről és beszedéséről kiállított hivatalos iratokat, családok és egyházi szervezetek feudális privilégiumait őrizték- Az V. században már áll a vatikáni levéltár /pápák archívuma/ és fokozatosan fejlődnek a kolostorok levéltárai, valamint Uyugateurópa nagyobb városainak archívumai, A levéltárat nem alapító feudális nagyurak ós családok egyházakra és kologtorokra bízzák irataikat5 amennyiben maguknál tartják magán-vagy közjogi természetű fontos okleveleiket, szerződéseiket;; a legvédettebb helyen, a kincstárban őriztetik. Hazánkban, a feudális Magyarországon, szintén világi és egyházi feudális urak az első levéltárok m3galapit6;L,

0(

^ós^lDSla^III

tó

fála veti meg alapját a királyi levéltárnak /archívum r-egalo/. anely_a XV, században a nai budavári pelota és udvar északi részeben. az úgynevezett tárnoki házban állott és a királyi tárnokok őrizték, A^másik, az ország lakosait érintő oklevelek őrzője a nádori levéltár, amelynek középkori sorsáról keveset tudunk* Feudális társadalmunk egyházi jellegű 'levéltárai közül kétségtelenül a káptalanok és konventek hiteleshelyi levéltárai a legjelentősebbek, 33 káptalanok és konventek hiteles pecsétet kaptak 0 kirá^tól,^ Hiteles pecsétjeikkel ellátott kiadványalkat közhitelű bizonyságnak ismerték el. Levéltáraik a szervezett levéltárok legkorábbi példái, 'Bennük őrizték ajkiadott* több példányban elkészített oklevelek egyik példányát, másrészt itt óvták meg a mások által náluk letétbe helyezett okleveleket. Levéltáraik anyagának gyarapodtával azokat jegyzőkönyvbe foglalták, az oklevelek hátlapjára rövid tartalmukat feltüntették a könnyebb kezelhetőség végett, Később oklevólfajták szerint, majd területek s egyéb szempontok szerint különféle őrzési alkalmatosságokba, fiókokba, ládákba, szekrényekbe sorolva számozzák is azokat /ladula, capsa

? cista es numerusaik/k Függő zsákokba a nedvesség és a férgek elleni védekezésül helyezték el és őrizték az irato-