Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
1. Wellmann Imre: Iratok és iratfajták
} ssitik a XVIII, század közepéig terjedő vármegyei rdóőssseirások$ ezek negy értéké t ez edjo, hogy jobbágy ház tortásonkint számszerű képet nyújt ene k mindarról, -ami a rovásszerinti adókivetés alapja lehetett: munkaképes jobbágyi lukról, áll&Mllomány ról, vetésről, .j-yób haszonhajtó tarpyrkról,' londkivűli eiklonbőségücá: azután a fokozott és ar nyos adókivetési célzó országos össseirásók, 'amily ••n az 1715-i, .' 1720-i és 1820-i ; az első kettő csóka vetést.rület. a rét, szőlő, irtvány számszfü adatait tertalmazza jcó'-ágyháztortasonkint, de sok . értékos általános megjegyzést is tesz a paraszti gazdálkodás.• módjáról és lehe!tőségeiről, az 1028-i po.,ig,az említett vármegyei adóösszoirásokon is messze túltesz részletességében, •Az egpházi kizsákaány oláo- jellegzetes forrás any agát a dézsmaösszolrá* sok alkotják, e, gabonából, borból,' bárányból, gidából és méhből szedett egyházi tizedet á török időkben s kamara bérelte a végvárak ellátása ; céljából, a XPIII. ,'XIX, században noóig nö-yrésst a íöléosur vette bérbe a püspöktől, A kamarai levéltár XY1 .-X7II1. százé di áézsmaössze, irási főkép azért értekosok, mert.képet a Oh&k. errél, hogy egy-egy jor«|JP j bágyheztmedásam 1:- mennyi gabonája, termett, leyváltoz pfosabb a földesúri kizsákmányolás forrásanyaga. Döntő jelen .tőségnek mindenekelőtt az urbáriumok, amelyek — a'torzításokból, el-• .•hallgatástól sohasem, mentes állami ör.r. *eír , . í sokkol szemben- a jobb-bgy» s ág anyagi helyzet ének többé-kovéebbb részletes, do • mindenkor hiteles képét adg.ik; f olsorekoz t ják a paraszt úrbéres terheit is , .egy hogy ... különböző időből származó urbáriumok ege bev..d: eébél me gállapítható a földesúri kizsákmfnyolPs • akozódáse, aOi. osetm.ekio.t B o-re.ezti .lionálláera is kapunk utalást, a.z urbáriumok .se j.:. tos alakja a Pária por ézie. gélo erberront: zés sorén 1770 táján íétrojott urbu.-iun a. bozzácsetolt úrbéri te •.fiával, ;e.'ly szintén job eágyhé.ztee t ' sonkint számlálja elő a r> araszt telek tartozékai s e rájuk nehezedő földesúri torkokét, nz urbáedumokhoz, molyok a XV-XTX.száza.dot ölelik fel, értékre közöl állnak az úrbéri Szerződések /éPPII-IdCP,szóz ad/, fák o a paraszt''terheknek o szerződéses ke~o égek f elemeldolését vagy - ellenkezőleg - looállyod-bét mc gviiágitó adataival, f.Iig azoedm r a.z urbárium jellegű források, mint a földesurak gazdasági utasításai is, a földesúri 1-izs ákmányofás : ! 'okoz / sára irányuló tör beesőket fedik t-i, eddig az r.roobelmi loeédd ed'; flás iratcsa^ort jai; a gmzedsmei jegyzőkönyvek, gazdatisztek '•jel- ütései é - szára eásai <• törekvések ered- eényéröl: a" paraszt oén-lcyeo megterheléséről is adatszere képet nyújtanak. Pontosak a jobbár ve.lóeágos anyagi helyzetének me. ítélése sz.: e-emt jábél a. jobbágy Végrendeletek és hagyatéki ":. e: tár e is, • efp ók ama'- .:•' : vén koráitok egy-egy ure ári 001 levél tárába, j hogy a. földesúr volt a jobbágy-árvák "gyár.pa. és az utód mélkál elhalt jobbágy örököse, pégdl fontosak azok az iretf éleségek, melyek a földesúrnak a jobbá-- d-íett gyakorolt jog• hatóságából '/íurisdictio/ származnak. Ilyenek pl kötelezvények és a keZéslévelok is, 'melyeknbP: erejével a szökevény vagy ura ellen vétó jobbágy hűségre, örökös alávetettségre ve,y kelönlegofj terliok vállalására, kötelezte 'mar:át, illetőleg érte szomszédai vagy az ogéss község kezességet vállaltak. Po orról,-hogy az uralkodóooztály az irás eszközét moemyiro éelf rmsnálta fog; ver - .1 a feudális rend f mester táse s ezen belül a kizsákmányolás megnövelése érdekében, legbeszédesebb tanúságok a.z úriszéki jegyzőkönyvek tesznek, d földesúr ítélőszéke^ melyen ő érdekelb fél ée'firó volt egyszersmind, ránk maradt jegyzökönyveivel és' mellékleteivel világos bizonyságát adja annak: milyen hatásos eszközül szolgált az' ariszék e .Pdfezuri ha talom épségben tárté sár a, a paraszti ellenállás elte jtásáro, a . kizsákmányelás fokozására, .
