Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
7. Sashegyi Oszkár: Levéltári leltár, levéltárismertetés
rc-nclejkezesre-, ezen tulnenőleg pedig részletes megjelölése ct további belső munkálatok, igy az ötéves terv sorén elvégzendő feladótoknak is." E célból, tulnenőleg' a leltárak szabványos keretein, az "al:-plelt áraknak" a következő adatokat kellett tartalnáziiiok: 1, / áz állag cinét, évkorét és raktári helyének cieg jelölését, 2./"Az állag tárgykörét, %/ Az anyag leírását ö belső szerkezetnek negfelélő tagolódásban, 4,/ Az anyag terjedelmét raktári egységekben /csoné,. kötet, stb, / ós folyóné- , térben kifejezve* 5./ Az anyag felállítási rendjére vonatkozó technikai adótokat, 6,/ A levéltári /irattári/ rendszer részletes ismertetését, 7o/ A- kutatási lehetőségeket, 8,/ Az állagban mutatkozó hiányokat. 9./ A további te innivalókat. Az a! pleltárak belső használatra készültek. Céljuk a levóltári anyag kataszterének felvétele, mindama vonatkozásokban, amelyek e. további levéltári munkához alapul szolgálhatnak. A szorosabban vett leltári adatokon kivül ismertetés- jellegű adatokat is tartalmaznak: igy elsősorban az iratsorozatok tárgyának megjelölését, A levéltári' rendszer és a kutatási lehetőségek leírása egykőpen szolgálják a levéltáros és átkutató eligazodását, de míg az első, az iratanyag szerkezetének közlése az anyag őrzősót szolgáló leltári elemnek tekinthető, a második, a segédkönyvek elemzése mar tisztára tájékoztató jellegű. Az alapleltár össze vontán készült. Ez annyit jelent, hogy a tételek, melyekből felépül, ném az egyes raktári egységek /csomó,,e kötet, stb 4 /, hanem azoknál.rendszer int nagyobb levéltári egységek. Hogy mely levéltári egységeket vesz fel eg§r~egy alapleltári tételnek, azt a leltározó esetenként dönti el. Az alapleltáraknák meghatározott időre kellett elkészülniök, részben ebből is adódott, hogy a részletességet tekintve köztük különbségek mutatkoznak. Az aránylag kisebb kancelláriai levéltár leltára részletesebb, mint a rendkívül gazdag és bonyolult kanarai levéltáré, s ez nemcsak a tételekre-bont-ás terén, hanem az egyes kérdőpontok kidolgozásában is kifejeződika Az alapleltar akkor adja az anyag' hü képét, ha a levéltáros az anyagban bekövetkezett változásokat ni-ideakor keresztülvezeti rajta. Ideiglenesen, míg az ismertető leltárak el nem készülnek, alapiéitáraink á kutatók felvilágosítására is szolgálnak. Ezért az Országos Levéltárban elkészült alapleltárakat, bizonyos, csak belső használatra való kérdőpontok kihagyásával, a LOK sokszorositáslan, adja ki. Az 195o~ben megalakult Levéltárak Országos Központja valamennyi közlevéltárban súlyponti feladatként tűzte ki az alapleltározást. Ennek eredményeképpen a közlevéltárak túlnyomó többségében az 1951- év fo- , lyanán elkészültek az alapleltárak. Ha tekintetbe vesszük azt a néreteiben is igen tekintélyes anyaggyarapodást, amely közlevéltárainkban az utóbbi évek folyamán beállott, ezt hatalmas eredménynek kell elkönyvelnünk. Az egyes állami levéltárak alapleltárai magukban foglalják a gyűjtőterületükön lévő vállalati, az oda beszállított családi és^- anennyiben azok nincsenek kettős kezelésben - a szerzetesi levéltárak alapleltárait is. Ugyancsak elkészült a legtöbb egyházi levéltár alapleltára is. Igy ma nár a hazai levéltári forrásanyag olyajj kataszterével rendelkezünk, nely nemcsak a további levéltári munka rendszeres kiépítését teszi lehetővé, hanem a szocializmust épitő népünk történetírásának megbízható segítséget :iyuj t, VIIa- A 48-as leltár . Isiier tető leltárak. Az 195o. évben jelent neg az T^'gT'AgPi nihlsifte^ itanertető leltára, Ember Győző tollából. Ez u» n, ideális leltár, amely nen az Iratok neglévőjrendjét ismerteti, hanem oly levéltári rend kópét vetíti fel, melyet á leltározó az anyag áttanulmányozása során elméletileg alakított ki, Ennélfogva sok olyan belső levéltári utasitás jellegű részt tartalmaz, mely a kutatót ebben a formában nem érdekli, Látható tehát ebből, hogy a
