Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)
7. Bakács István: Iratvédelem
két kulccsal zárható i egyik kulcs fenntartó egyház által megbízott egyháziyzamelynél; a másik a terű etálog illetékes állami levéltár vezetőjénél Van. 3 kezelés sorári ? levéltárakban ige$ komoly rendezési munkák .folynaki az i .anyag alapi el Oározása meg. ó'rtént, sőt a primási levéltárról az alaol ...orrnál sokkal részletesebb leltárt készíttetett a LOK. káptalanok és konventek hiteleshelyi levéltárai - amelyek a feudalizmus korában közjogi funkeiét, a ki 5jegyzői hivatalnak megfelelő szerepkört töltöttek be ~ az illetékes kerületi levéltárba kerülnének be, jelenleg azonban azek is'csak kettős kezelés alatt állanak , kivéve a feloszlatott s z erz e t 0 srende k hitele sh 1 iy i 1ev é1fcára i t, amely e k az i11et ékes állami levéltárba már beszállittattak* ' á • A római katholikus egyháznak az egyes plébániákon van még említésreméltó anyay.\ 9 ^ennek bejelentése u. yónosak .a törvényerejü'rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően t : 'történt s nyilvántartásba vétettek. A^református egyház négy egyházke>i'leti levéltárban ÍBudapest,rebrecen, Pápa, Sárospatak), valamint a OOof>amátus Egyetemes Konvent levéltárában kívánja összevonni az ,-. /házmegyék és lelkészségek teljes levéltári anyagát, beleértve a 7b évnél idősebb anyakönyveket is, E levéltárak szintén nemzeti érdekű ^magánlevél\ r rak, Az evangélikus egyetemes Egyház egy központi evangélikus levéli'írt kíván létrehozni a református egyházak levéltáraihoz hasonló módon. E téren azonban csak a kezdeti tárgyalások índúltak meg t & görögkatholikus, görögkeleti? ize/ állta5 baptista egyházak iratanyaga kisebb terjedelmű, külön szerverekre ezeknél nincs szükség $ mindenesetre ezek iratanyagát is figyeleméi kjsérí a LOK. * ; A magánlevéltárak t akiritetében a teratnyerejü rendelet végrehajtási utasítása szerint^minden természetéé és jogi személy, akinek birtokában vagy tulajdonéban történeti értékű iratgyűjtemény van, köteles azt a rendelet hatálybalépésétől számított féléven belül (1951.februáriáig) bejelenteni s bejelenteni köteles az olyan iratokat is, amelyek ; " . sem levéltár, som pedig irattár anyagába nem^tartoznak ugyan, azonban törtéi 1 értéküknél,. 4 ' vágy a történetírás ^sz ampontjából jelentős személlyel való kapcsolatuknál fogva különösen jelentősek. A hitbizományok államosításával kapcsolatban a nagy uradalmi levéltárak aállami megőrzésbe kerültek? a hercegi\ grófi levéltárak nagyrésze már 1945-ben gazdátlanná vált (Festetlek, Batthyány, magyaróvári Habsburg) , részben magák a családok - a levéltárak fenntartósára és gondozására nem lévén anyagi fedezetük - önként helyezték el azokat levéltári ^ÓVizet be* (Esterházy tatai ág, Coburg, Nádasdy). Az egyetlen jelentős levéltár, amely ma még magánkézben van, a Karolyi levéltár, amely azonban szintén nenzeti érdekű magánlevéltárrá nyilváníttatott. Sokkal jelentősebb azonban az az iratanyag, amely kisebb terjedelmű ugyan, de forrásérték szempontjából egyáltalán nem lebecsülendő s egyes családok^ személyek birtokában van meg ma is c Igy amikor 1951 nyarán^Budapestről vidékre telepitették a Horthy-korszak vezető x&személyisé *eit, a lakásokén visszamaradt iratokból ifj,-Andrássy Gyula, Jungert-Arnóthy Mihály volt moszkvai követ, Bezzegh-Huszágh budapesti rendőrfőkapitány, Jyőrky Imre ezocdern képviselő, Rakovszky Iván belügyminiszter, stb, iratanyaga került az Országos Levéltár őrizetébe.