Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)
1. Bakács István: Az irat és az iratfajták
A lóvéin áros 15 termelőeszköze" az irat, ez alkotja rainilennapi munkajáne.k 5 életének arc? aga te^át elsősorban teljes tisztaságában freli maga előtt látniö azt, ':>og7 mit is nevezünk iratnak, hogyan áwicv15382toll S jöttek létre a különböző iiv.vt típusok a történelem "olyemén, ismernie V;ell az iratnak azokat az éltalános jellemvonásait, amelynek alapján már az irat timisok ismeretében az iratokat levéltári rrnrlszerbe lehet foglalni, s végül pedig ismernie kell azt a betárvo-. nalat, amely a n tul az irásos emlék már nem tekinthető levéltári me;-:őrzésbe való tárgynak. Minden levéltárosi funkció, sikeres elvégezhetőségének r. lapját az iratok beható ismerete adja meg. • Mint a név me.ga Is mutatja,, az irat fogalmának döntő 'jegyzet az irás funkciója adea meg, ' zenben nem minden irásos emléke t foglalunk az irat. £ ogalma'elá," Hammur-'^bi törvénykönyvét, a dioritkövet senki sem fogj-" ir' tnak tekinteni, holott ez a világ -rendelkezésünkre álló legrégibb törvénykönyve, Ösi ösztön ugyan az emberben, hogy maradandóan kifejezze és az utódokra is átörökítse élménye-it, érzésűit, gondolatait és keratát, ám az emberi társadalom.szükségletei, mégpedig az osztály társadalomra való tagoláékés után szükségképen megkövetelték, hogy a kereskedelmi és gazdasági funkciókkal kancsólatban a. szokásokat irásben rögzítsék, A betűírás felta].álása és alkalmazása tokát a történelmi materializmus tanítása szerint a barbárság /y íklsc fokára .# esik, t mikor ez osztálytársadalom kialakulásé, befejeződött* L fejlődés során az ember a" legkülönfélébb anyagot használta^az irásra,^ viaszon,-fan és pergamenen keresztül a papirosig, a vésőtől a nyomdafestékig, nz Irat lényege - s ezt erősen hengsuíyozaunk kell - nem -zon fordul -eeg, hogy mi-re és mivel irtok, hanem magán a szövegen, Sgy vg/lll* százáéi számadástest mellékletet képező rovásfát épugy iratn-k tekinthetjük, mint egy nyomtatott könyvet - amely ugyan ezerszámra készült - ak valakinek egyéni feljegyzéseit, széljegyzeteit tartalmazza, -pl, égy kalendárium vagy biblia, cmelynek aggjain napi vagy családi eseményeket jegy00tok be, egy tudományos könyv-, amelybe olvasója saját gondolatait, megjegyzéseit, reflexióit beírta, e?ekát az iratot a >ner: irat i;-tól egyedisége különbözteti meg, ez "irat' ;-ból egy példány van. az irat megbatározott személy részére készült /személy 'alatt termeszetszerülcg nemcsak természetes, de jogi személyt is értünk/tehát pl. a levélnek van címzettje, a tisztviselő, uradalmai alkalmazott jelentést tesz földesurának^ a kerieányhatásámm.k a hivatalszervek egy beadványra, megkeresésére éf^y. elintézéót bocsátanak ki a .beadvájryt iró fél, a megkeresést küldő h-- tcság, hivatal szerv réezére, A száma órásokat i s . no gha t ár. az ott személy részére készítik /egyház, kamara/ 1 a különféle adománylevelek szintén meghatározó bt személyre szóinak* ..\z ügyiratok neghatározótt híva telsz orv működésé során keletkeznek, Írásbeli lecsapódásai az iratképző sze rv__.működésének* Itt- -zenfelül az irat szerves összefüggésben is keletkezik s ::íintho>o r sorszámmal /iktatószámmal/ látják el. mé-a lokális helye' is rögzített az iratképző szerv többi irata között,, ii.z irat ált^lábrn . nem minden időre szol /ezért selejtezhető/ s nem mindenkííiek.^ ,e könyvből sem forma, se:-, tartalom, szerint nem választható el* £ XV, század végén a búcsúlevelekét már nyomtatták^ csak a címzett rmvét hagyták üresen^.Tehát nem nyomtatvány^ hanem irat, £}gy plakát nyomtatvány A de a megyei eeyz.es ele eb a e;e g?ei tábl ab Irakkal. } f eldesue okkal közlő korirat ~ habar a xiX* században már E^ontatjak - mégis az * 5 irat 1 m.fogalma alá ősik, nemesség? . adománylevelőket díszes kötésekbe fűzik s mégsem ken; } mert be •">. t'rozott ce.ee éle részére állíttattak ki* A könyvnek a rendeltetése, mindenkihez eljutni, nem korlátozzo tartalmát
