13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet

Tárgyalásunk - figyelemmel a XIV-XV. században egyre in-* kább érvényesülő fellebbezésre - alulról fölfelé haladva mutatja be az emiitett biróságokat, az üriszéktől egészen a királyi kúriáig. Külön kell megemlékeznünk az egyházi bíróságokról, melyek ugyancsak országos jellegűek, de személyi és tárgyi hatáskör szempontjából az összes világi bíróságoktól eltérőek voltak.Végül a szorosabban vett Magyarország fórumait megismerve a külön kormányzás alatt álló országrészek: Erdély és a társországok biróságaival kell foglalkoznunk. 2, Az uriszék Az államalapítás korában a jog nem biztositott birói hatóságot az egyházi és világi nagyuraknak népeik fölött. I. László törvénye is hangoztatja, hogy a királybirák "a papok és klerikusok, valamint az ispánok kivételével" mindenkire ráküldhetik pecsétjüket, azaz mindenkit megidézhetnek /III* 25./. Mindamellett nem képzelhető el

f hogy a főpapok és^ előkelők, illetve az udvartartásukban a királyi kúria mintájára működő tisztjeik ne Ítélhettek volna közvetlen alárendeltjeik fölött. A- XII„ század utolsó tizedei óta azután ez az addig szokásszerü.biráskodás jogi elismeréshez "is jutott az immunitást 9 a királyi tisztek és ispánok hatósága alóli mentességet adományozó oklevelekben. Ugyanekkor indult hanyatlásnak a királybírói intézmény, szorult össze hatásköre a gonosztevők kiirtására. A nagybirtokosok tehát egymás után szerezték immunitási kiváltságaikat, amelyek birói hatalommal ruházták fel őket a kisebb sulyu ügyekben a birtokukon lakó szolgáló népek fölött, A nemesség kialakulása során nemkéslekedett már a XIII. században a maga számára is igényelni ezt a jogot. Az úriszéki joghatóság azután az Anjouk alatt egyházi és világi birtokosoknál egyaránt általánosan elismert intézménnyé vált* A király már az 1330-as években "az ország szabadságának" mondja, hogy a jobbágyai és birtoktalan szerviensei elleni kereseteket az ur szine előtt indítsák; ha pedig ezek részéről a panaszosoknak nem tesz igazságot, nem jobbágyait és hiveit, hanem az urat kell az ország rendes biráinak szine elé idézni. De már ekkor is kivételek a közbüncselekmények, mint a lopás és a rablás, amelyekben az urnák nincsen joghatósága alárendeltjei fölött, A század derekán a Cum antiqua kezdetű formula már általános elvként hangoztatta az oklevelek százaiban, hogy minden nemesnek és birtokosnak birói hatósága van a birtokain lakó jobbágyok és birtoktalan /azaz nemnemes/ familiárisai fölött minden ügyben, kivéve a közbüntetteket, amilyen a lopás, rablás, gyújtogatás, emberölés és más hasonlók. Gyakorlatilag azonban a kisbirtokosok jobbágyai fölött büntető ügyekben a megye bíráskodott^ Az uri hatóságból következett az is, hogy ha a földesúr jobbágyaival és familiárisaival együtt követett el hatalmaskodást - amint ez a feudális anarchia idején mindennapos volt -, arra kötelezték,hogy jobbágyait és birtoktalan familiárisait a kúriai vagy a megyei