13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet

Végül hozzájuk sorolhatók az .irásmunkákban kisegítő jurátusok /joggyakornokok/, akiknek száma a curián a XIX, században már több száz főre emelkedett, A létszámgyarapodás /az ügyforgalom növekedésén kivül/ a curia hatáskörének nagyarányú kiszélesedésével kapcsolatos, A kir. curia ugyanis, mely a XVI-XVII. században még csupán a kiváltságos osztály - papság, nemesség -'magánjogi ügyeinek fóruma ? a XVIII-XIX. sz, során egyetemes hatáskörű országos fel sőbírósággá alakul át, A változás a kir, tábla elsőfokú hatáskörét kevéssé érinti. Ez, amennyire a feudáliskori perek végtelen sokfélesége engedi, a következőkben foglalható össze. Elsőfokon a kir. táblán indulnak a kir, fiscus mindenféle pe- . rei, tekintet nélkül azok tárgyára, köztük a hütlenségi ügyek, sőt 1791 óta a felségsértési perek is, melyeket a Habsburguralkodók eddig a rossz emlékű delegált bíróságokra biztak.Elsőfokon itt indulnak továbbá mindazok az osztályos, Örökségi és egyéb vagyonjogi perek, melyek ősi joggal /'az őslséggel/kapcsolatosak, illetőleg a tulajdonjog gyökerét érintik /az un. "radicalis" vagy "juris" perek/. Ugyancsak ide tartozik mindenféle olyan per, ahol a vita okiratok hitelessége, érvényessége vagy értelmezése körül forog. Végül szintén a kir. tábla elsőfokú hatáskörébe tartoznak a nagyobb hatalmaskodás /actus majoris potentiae/ esetei is. De a curiai hatáskör kibővülését nem a fentiek, hanem a fellebbezés utján a kir, tábla elé kerülő ügyek változásai mutatják. A XVIII, sz. közepéig, ily uton is csak a nemesség és a papság - vármegyén, kerületi táblán stb. indult - magánjogi perei jutnak fel a kir, táblára. 1744 óta azonban, amikor a tárnokszéktől fellebbezett ügyeket Mária Terézia a személynöki széktől elvette s - a kir, táblán eszközlendő perfelvétellel a hétszemélyes tábla elé utalta, a városi polgárság ügyeinek ide áramlása is megindult, II. József rendelkezései értelmében a kir. tábla fellebbviteli hatásköre 1786/7-ben a bányaperekkel, válóperekkel, a nemesek büntetőpereivel s a jobbágyok magánjogi pereivel bővült. Ezeket csakhamar a nem-nemesek büntető perei is követték, melyek 1791 óta szintén a kir. táblára fellebbezhetek, Végül az 1848. évi 10, tc. az úrbéri pereket is /melyeket Mária Terézia 1765-ben közigazgatási útra terelt/' a kir. tábla másodfokú hatáskörébe utalta vissza, -A kir. táblától a peres ut - a már ismertetett módon a hétszemélyes táblához vezetett tovább, Ugyanide, a hétszemélye^~Ta^laeTe^~keTIiTteT a váltóbirósági szervezet felállitása /1841/ óta az elsőfokú váltótörvényszékektől a váltófeltör vényszékre - a. Curia uj ^ harmadik tagjára - felvitt s onnan vegso döntésre ide, a legmagasabb fórum elé felhozott kereskeA váitófeltörvényszék státusa

1 elnökből s 6 biróból állott, meg felelő segédszemélyzettel. A hétszemélyes tábla /szintén 1841ben létesült/ váltóosztálya elnökből, a tábla váltójogban jártas 6 birájából s a sz.kir. városok által delegált ülnökökből tevődött össze, A pereket itt - a hétszemélyes tábla rendes gyakorlatától eltérően - nem a curia alsóbb tagozatának, hanem magának a váltóosztálynak a szakreferense adta elő,