13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
I - 67 felállításukkal egyidejűleg megszüntetett protonotáriális vándorbiróságok hatáskörét vették át, E hatáskört - még a pro tono tárius'okkal kapcsolatban - az 1715. évi 28, tc, szabta meg, A tc, értelmében ide tartozó ügyek közül a következők a legfontosabbak:, gyám vagy gondnok elszámoltatására irányuló perek, ha a peresített javak több megye területén feküsznek; osztályos, 'örökségi és egyéb birtokperek, ha a peresített javak több megye területén feküsznek, de a vita ősi jogot nem érint; szerződések teljesítésével kapcsolatos perek, atiol a vita a szerződés hitelességét vagy érvényességét nem érinti /az utóbbi esetekben ugyanis, vaíamint az ősiségi joggal kapcsolatos perekben már elsőfokon a kir, tábla Ítélkezik/; végül az adóssági perek /un. liquidum debitum esetén, ahol ti. a követelés jogossága nyilvánvaló/ 1000 Pt-on felül. Megjegyzendő azonban, hogy az ilyen adóssági ügyek s a birtokperek közül a zálog visszaváltásával kapcsolatos bizonyos ügyek. .12 000 Ft perértékig megyei fórumok /az alispáni Ítélőszék, előbb a sedria/ előtt is megindíthatok. II, József rendszere idején, 1786-1790 között, a kerületi táblák hatásköre erősen kibővült, régi hatáskörük mellé ugyanis a kir. tábla addigi elsőfokú hatáskörét /s a nemesek válópereit stb,/ is megkapták; ezen kivül, vegyesfoku fórummá átalakulva, a nem-nemesek másodfokra felhozott bünpereiben is ők Ítélkeztek, A Novus Ordo néhány évétől eltekintve azonban a kerületi táblák csak polgári perekben s csak elsőfokon bíráskodtak. I 7, A városi biróságok A városi szervezet -az alábbiakban a törvényhatóság rangjára emelkedett /sz,kir. és bánya-/ városokról lesz szó, a mezővárosokkal előbb foglalkoztunk - még a Mohács előtti korszakban kialakult. E tekintetben lényeges változás az itt tárgyalt évszázadokban sem történt: az igazgatás és jogszolgáltatás feladatait továbbra is a tanács látta el, legfeljebb a hivatali apparátus s az ügyvitel vált fejlettebbé, A XVII-XVIII. században sok város vezetősége uj tisztségviselővel'- a. polgármesterrel. - egészült ki, aki a továbbiak során a vezetésben az első helyet - a főbíró helyét - foglalja el. Ugyancsak a XVII-XVIII. században lesz állandó állássá s tekintélyben megnövekedik a városkapitányi hivatal; a város jogi képviselőjeként megjelenik a tiszti" ügyész /fiskális prokurátor/; a vá rosi jegyző - most már főjegyző' - mellett aljegyzőket is kezdenek alkalmazni; a tanács többi tagját, a városi esküdteket /számuk ezután is 12/ most már s z e ná t o rnak 9 t aná - sn oknak neve zik s életfogytig választják; szétágazóbb lesz a városi ügyvitel s szervezettebbé a j.ogszolgáltatás stb. A hivatali bürokrácia kiépülésével viszont a plebejus elem egyre kevésbé szólhat bele a város vezetésébe s azt egy szük patricius réteg sajátítja ki, tág lehetőséget nyerve a visszaélésre, hatalmasko-