13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - B) Perjog
a pecaetkü1dós volt; a király vagy birói helyettesei, az egyházfők, a megyésispánok és a vidéki királybirák a képüket viselő ércbillOgot a poroszlóval elküldték annak, akit szinük elé idéztek, A pecsét a birói hatalmat jelképezte, s ezért az idézésnek való engedetlenséget, a pecsét "megvetését" büntetéssel "sújtották* A panaszos elkísérte a poroszlót, ez pedig élőszóval idézte meg az alperestmajd eljárásáról jelentést tett a birónak. Ez az idézési mód / citatio/ a kúrián már a XIII, század folyamán kiment a gyakorlatból, az alsóbiróságokon /megye, város stb*/ azonban még sokáig szokásban maradt* Szemléletes emléke I* Andrásnak alkalmasint István királyét utánzó - törvénybe idéző órcbilloga* A kialakult feudalizmusban a törvénybeidézés módja is a rendi álláshoz igazodott * A nemesnek az'Aranybulla 2* ci-kkében ...: biztosított kiváltsága volt az* hogy csak törvényes perbehivás után lehetett ellene eljárni.; a polgárt a városi törvényszolga utján szóban idézték, a jobbágyot és a birtoktalan familiárist pedig előállították, A nemes perbehivása a felsőbíróságokhoz /evocatio / a hiteleshelyek közreműködésével történt meg* A pa- . naszos a királytól vagy nagybirótól perbehivó parancsot / mandá tum evocatorium / eszközölt ki, mely yalamelyik hiteleshelyet ~ szólította fel, hogy a király /nagybiró/ emberével együtt idézze meg a leendő alperest a megnevezett biróság elé megfelelő határí időre, A per tárgyát a perbehivó parancs eleinte nem is tartalmazta* A perbehivást-a-nemesnek tényleg kezén lévő birtokán kel- • . lett végrehajtani, lehetőleg személyesen; távollétében familiárisainak, jobbágyainak vagy az illetékes plébánosnak utján* A határnapot a kiküldötteknek ugy kellett kijelölniük, hogy az alperesnek legalább két hét álljon rendelkezésére. Az idézésről a kiküldöttek egybehangzó bevallása után a hiteleshely állított ki jelentőlevelet / litterae relatoriae / 9 melyet mindkét fél megkapott, A XIV, századtól-kezdve a perbehivó parancsot átírták a jelentésbe, s igy ez a felperesnek keresetlevélül szolgált, az alperesnek pedig lehetővé tette a per felvételét a felperes távolmaradása esetére is. Ha a felek között más^ természetű per volt folyamatban, az ujabb idézés csak a "litis pendentia, si qua foret inter ipsos, non-obstante" záradékkal volt érvényes, A perbehivás a fejlett feudalizmusban gyakran kapcsolódott mas jogi cselekményekhez /bevezetés* határjárás, eltiltás, megintés, tudományvét el/ is* A perbehívott nemes rendszerint nem jelent meg a biróság előtt már az első idézésre, I* László törvényei szerint háromszor, a XIII* és XIV. században már hétszer ismételték meg a perbehivást, A hatodiknál, a felperest 15 napra bevezették az alperes birtokába, hogy őt megjelenésre bírják, hetedszerre pedig három vásáron kikiáltották /pro.clamatio trineforensis/ » Ez anynyit jelentett,- hogy a-birtokához közeleső három megyebeli helység vásárán nyilvánosan kihirdették a perbehivást, makacsság esetére pedig a per eldöntését helyezték kilátásba, A XV, században már csak háromszor idézték, utána pedig kikiáltották az alperest, mig Mátyás Nagyobb decretuma /1486íl7, tc*/ teljesen megszüntette a kikiáltást, Az idézés mértéktelen elhúzása és a kikiáltás a mindenkori birtokos érdekét szolgálta, akárhogyan is-' szerezte javait; a makacsokkal szembeni fellépés viszont a köz-