13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - B) Perjog

szicíliai királyságból,, de nálunk is követték ottani kormány-^ zati módszerüket: a készen talált intézmények óvatos átalakítását és továbbfejlesztését. Az utolsó Árpádok alatt már az Írásbeliség és az anyagi bizonyitás irányában fejlődő perbe ők vezették be a rendkívül fej lett • szicíliai eljárásjogban általános* normann eredetű inquisitiót, az igazságnak az illető terület vagy község lakosságától eskü alatt való tudakolását, Werbőczi szerint perjogunk "ex Galliarum.•finibus" eredt

? de inkább azt mondhatnók, hogy francia uralkodóházunk alakította át a Szicíliában megismert, római jógi színezetű intézmények segítségével, Az Anjouk enyhítettek a per szigorú formaszerüségén, széles körben adtak helyet az oklevélbizonyitásnak, felülvizsgálták és szabályos eljárásra szorították a hiteleshelyeket, és törvényben rendezték a tanuk kihallgatásának többrétű módszerét, az un, tudományvételt, Az eljárás szabályszerűségét tükrözi a már kialakult formulákat tartalmazó, a XIV. század közepéről való iratmintatar, az un* Ars notaria. Az emiitett reformok,melyekhez még a bírságok behajtásának szabályozása is csatlakozik, a pert a feudális jogszolgáltatás fejlett eszközévé emelték, melynek irányítása most már a biró kezébe, volt letéve, A XIV, vége felé azonban a magyar társadalomban egyre nagyobb befolyáshoz jutottak az egész országrészeket hatalmukban tartó óriásbirtok urai- S amennyit jelentett a fejlődésben a perfolyam Írásbeliségének kialakulása, a perhalasztás és a perorvoslatok révén az egyéni jogok fokozottabb védelme, annyi perhuzási lehetőséget is adott a jog eszközeivel visszaélő nagyuraknak, Zsigmond korában tehát a feudális uralkodóosztály egeszének érdeke a perek gyorsabb elbirálását és az ítélet hatékony végrehajtását követelte meg, Már a temesvári országgyűlés törvénye /1397:63,tc,/ utal arra, hogy a király személyes jelenléte 15 napra idézte-a feleket, tehát a nyolcadokon./I, alább az idézésnél/ kivül is szolgáltatott igazságot, A jogbiztonságot elsősorban a nagyuraknak fegyveres csapataikkal elkövetett erőszakosságai, a hatalmaskodás

nak nevezett büntettek veszélyeztették, Ezeknek tetteseivel szemben az 1440-es évek törvényei bevezették az értesítéssel való idézést /l, alább/, melynek következtében a makacsul távolmaradó fél ellen a megjelenő kérésére Ítéletet hozhattak, A hatalmaskodók ellen a törvények a megyei nemesség önkormányzati szerveit hivták fel eljárásra? a tényállás megállapítása után sommásan történő visszahelyezésre, S az ilyen cselekményeket az értesítéssel kapcsolatos idézés után az első nyolcadon el kellett birální. Az 1453-ban- ujjászervezett. személyes jelenlét teljes erővel vivta a küzdelmet a hatalmas^-: " kodó "bárók" ellen. Mátyás trőnralépésekor nemcsak a megyéknek a hatalmasko'dási ügyekben megállapított hatáskörét erősítették meg

r és az értesítő idézést tartották fenn hatályában; az 1453-i törvények az utolsó négy.esztendő hatalmaskodásainak ügyében megengedték a rövid /ezúttal már 32, napra szóló/ pqrbeiiivást a különös jelenlétre, ennek itélőmestere és a melléje választott 6 köznemesi ülnök elé. Ez más szóval annyit jelentett, hogy az anarchia ellen fellépő királyi hatalom az állandó bíráskodást hivta életre, s ezt a nagyurak erőszakosságaitól sokat szenvedő köznemesek ke-