13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet
szolgabirák ültek együtt az al-bánnal; innen a horvát bánhoz lehetett tovább..vinni az ügyet, aki a horvát nemesekkel, váltakozó helyeken tartományi közgyűlést tartott, ha éppen az országban tartózkodott. Legfelső fokon, legalább is a központosítás érvényesülése óta, még innen is fel lehetett terjeszteni a pert a királyi kúriába, Szlavónia9 , a Dráva, Kulpa és a Száva köze a magyar hódításkor ugyancsak nemzetségi zsupákra tagozódott, A III, Béla idejében megindult magyar szervezés meghagyta ugyan a nemzetségi kötelékeket, de tagjaikat várjobbágyokká tette, és magyar megyék keretébe illesztette be. Három ilyen megye alakult ki: Zágráb. Kőrös és Várasd, az utóbbi azonban hosszú ideig magánhatalom alatt állott, és csak 1486-ban került vissza a szlavón bán hatósága alá.' A Szlavóniában is elterjedt uriszékek mellett a biráskodás első fóruma a megyei törvényszék volt, melyet a főispán, az alispán és a szolgabirák nemes birótársakkal tartottak meg; az elszaporodott kivételezéseket í„ Károly törölte el. Kisebb kerületeknek külön biróságuk is volt, mint a zágrábi püspök vagy a Blagayak és más főúri családok zsupánságainak; ezekben a nemzetségi és a földesúri birák együttműködésének különböző formái alakultak ki. Legtöbb önállóságra a túr mezei várjobbágyok /Turopolje/ széke tett szert. Mindezek a szlavón prédiális nemesség ügyeit intézték, az országos nemesek a megyei törvényszékhez tartoztak. Fellebbezéseiket és fontosabb ügyeiket a báni szék /sedes banális/ intézte ele melyet a szlavón bán, vagy még gyakrabban al-bánja valamelyik megye területére hirdetett meg, A "zágrábi szék" vagy a "körösi szék" a bánon /vagy al-bánon/ kivül az oda kirendelt szlavón itélőmesterből, a megyei szolgabirákból és az esküdtekből állott, A hűtlenség! és az adományos beiktatásának meggátlásából eredő ügyek már elsőfokon a király személyes jelenlétére kerültek. A XV. század derekától a kúriába való fellebbezés is meghonosult; a felterjesztett Ügyeket hagyományos joghatósága alapján az országbíró döntötte el, , A társországok bánjaihoz hasonló joghatóság alapján Ítélkezett a macsói bán, aki honvédelmi okokból rendszerint a délmagyárországi megyék főispáni tisztét is viselte. Közgyűlésén al-bánja, ítélőmestere és nemes birótársak ültek törvényszéket, A török hóditás következtében a macsói bánság jelentősége megfogyatkozott, és Mátyás 1478-ban megszüntette külön bíráskodását. Az Orsova melletti Szörény várában székelő szörényí bán az Erdéllyel kapcsolatban említett román kerületek főhatósága volt,- de a macsóihál kezdetlegesebb szervezettel .és szűkebb hatáskörrel rendelkezett. *