13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet

szolgabirák ültek együtt az al-bánnal; innen a horvát bánhoz lehetett tovább..vinni az ügyet, aki a horvát nemesekkel, vál­takozó helyeken tartományi közgyűlést tartott, ha éppen az or­szágban tartózkodott. Legfelső fokon, legalább is a központo­sítás érvényesülése óta, még innen is fel lehetett terjeszteni a pert a királyi kúriába, Szlavónia9 , a Dráva, Kulpa és a Száva köze a magyar hódí­táskor ugyancsak nemzetségi zsupákra tagozódott, A III, Béla idejében megindult magyar szervezés meghagyta ugyan a nemzet­ségi kötelékeket, de tagjaikat várjobbágyokká tette, és magyar megyék keretébe illesztette be. Három ilyen megye alakult ki: Zágráb. Kőrös és Várasd, az utóbbi azonban hosszú ideig magán­hatalom alatt állott, és csak 1486-ban került vissza a szlavón bán hatósága alá.' A Szlavóniában is elterjedt uriszékek mellett a biráskodás első fóruma a megyei törvényszék volt, melyet a főispán, az alispán és a szolgabirák nemes birótársakkal tar­tottak meg; az elszaporodott kivételezéseket í„ Károly törölte el. Kisebb kerületeknek külön biróságuk is volt, mint a zág­rábi püspök vagy a Blagayak és más főúri családok zsupánságai­nak; ezekben a nemzetségi és a földesúri birák együttműködésé­nek különböző formái alakultak ki. Legtöbb önállóságra a túr­ mezei várjobbágyok /Turopolje/ széke tett szert. Mindezek a szlavón prédiális nemesség ügyeit intézték, az országos neme­sek a megyei törvényszékhez tartoztak. Fellebbezéseiket és fon­tosabb ügyeiket a báni szék /sedes banális/ intézte ele melyet a szlavón bán, vagy még gyakrabban al-bánja valamelyik megye területére hirdetett meg, A "zágrábi szék" vagy a "körösi szék" a bánon /vagy al-bánon/ kivül az oda kirendelt szlavón itélő­mesterből, a megyei szolgabirákból és az esküdtekből állott, A hűtlenség! és az adományos beiktatásának meggátlásából eredő ügyek már elsőfokon a király személyes jelenlétére kerültek. A XV. század derekától a kúriába való fellebbezés is meghonosult; a felterjesztett Ügyeket hagyományos joghatósága alapján az országbíró döntötte el, , A társországok bánjaihoz hasonló joghatóság alapján Ítél­kezett a macsói bán, aki honvédelmi okokból rendszerint a dél­magyárországi megyék főispáni tisztét is viselte. Közgyűlésén al-bánja, ítélőmestere és nemes birótársak ültek törvényszéket, A török hóditás következtében a macsói bánság jelentősége meg­fogyatkozott, és Mátyás 1478-ban megszüntette külön bíráskodá­sát. Az Orsova melletti Szörény várában székelő szörényí bán az Erdéllyel kapcsolatban említett román kerületek főhatósága volt,- de a macsóihál kezdetlegesebb szervezettel .és szűkebb ha­táskörrel rendelkezett. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom