13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet
deletek igyekeztek meggátolni. A XV, században lehetővé vált a kúriába való fellebbezés* de a hátalmaskodási esetek kivételével, Ott az Erdélyből felkeriilt ügyek az országbíró joghatóságának körébe tartoztak, A Székelyföld birósági szervezetének egységei a székek» melyek az Ítélkezésről kapták ezt a nevüket. A székekben ősi soron két méltóság ült törvényt: a hadnagy és a székbiró, Tisztségüket nem választás vagy kinevezés utján kapták meg, hanem az erre jogosult nemek és ágak váltakozva /24 évben egyszer-egyszer/ viselték a hadnagyságot és a biróságot. Mellettük a XV. században növekvő szerephez jutottak a székelyispánnak az egyes székekbe küldött helyettesei, a királybirák, A birótársak szerepét a szék biróságán 12 esküdt töltötte be; ezeknek kétharmadrésze a XV, században még a közszékelyek közül került ki, de a javaközépkor végén duló elkeseredett osztályharc során a primőrök és lófők az esküdtséget is kisajátították maguknak, A székektől a hagyományos anyaszékhez, Udvarhelyhez lehetett fellebbezni a pert, innen pedig a székelyek ispánja /comes Siculorum / elé. Ez a főméltóság ugyanúgy tartott birósági közgyűlést a székelyek hét székének, mint a nádor a magyarországi, az erdélyi vajda az erdélyi megyék számára, Az egész székelység birói közgyűlései a XVI. század elején már valamennyiükre érvényes jogszabályokat < / constltutio / is alkottak, s ugyanebben az időben megszervezték közös felsőbíróságukat is Udvarhelyt, Az adatok azonban eléggé hézagosak és ellentmondóak ahhoz, hogy a Mohács előtti székely birósági szervezetről világos képet alkothassunk. Ugyancsak homályos .a székelyföldi városok helyzete, csak annyit tudunk,hogy a székely jog hatálya alól ki voltak véve, és sajátos szabadsággal éltek, A Szászföld közismerten több, földrajzilag elkülönülő vidékből tevődött össze, A szászok nagy kiváltságlevelét a Nagyszeben körül csoportosuló "hét szék", a Királyföld lakosai kapták /Andreanum, 1224/* A privilégium szerint a szebeni comes volt .elöljárójuk, akinek nevében tisztjei, officialisai látták el a jogszolgáltatás feladatait; I. Károly reformja óta azonban a király maga nevezte ki a székek vezetőit / királybirák /, s a szebeni ispán csak ezek egyike lett, A királybírói tisztségek örökös jogon egyes szász családok / gerébek/ kezére jutottak,mig a szász lakosság küzdelme Mátyás segítségével le nem rázta örökös elöljáróinak uralmát, és meg nem szerezte a választás jogát. A falusi és városi bíróságoknak fellebbezési hatósága a rendesen évenként négyszer összeülivott székgyülés volt, melyen a királybíró a választott székbirákkal és esküdtekkel együtt szolgáltatott jogot. Mivel a szász székek irányitása a rohamosan gyarapodó városok kezébe került, a székgyülés szerepét a XV* században már a vezető város tanácsa töltötte be, a polgármester pedig gyakran megszerezte a királybírói tisztet is, A hét szék közös felsőbírósága a nagyszebeni királybiró /comes Saxonum/ vezetése alatt tartott szász közgyűlés volt, melyen a polgármesterek, királybirák, székbirák, esküdtek és a székek küldöttei vettek részt* Innen fellebbezés csak a királyhoz és nem az erdélyi vajdához mehetett 0 Az erdélyi szászok többi területei honvédelmi okokból eleinte a székelyispán hatósága alá tartoztak* Fokozatosan kel-
