13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet
harcra pedig a feudális anarchiának ezekben az évtizedeiben fokozott szükség volt* Emellett a perek átterelése révén a személyes jelenlét felülvizsgálati működést fejtett ki a kúriai és a vidéki bíróságok vonatkozásában, és hatásköri biróságként sze-. s repe.lt a szentszékekkel kapcsolatos vitákban, Zsigmond szinte állandó külföldi tartózkodása folytán azonban ez a"fontos fórum minden volt inkább, mint "személyes" jelenlét; az uralkodó távollétében kirendelt vikáriusok /főpapok és főurak/ vezették a kúria jogászainak segítségével, Az 1435-í pozsonyi országgyűlés ezt az ujabb bíróságot állandósította personalis praesentia regia néven, A személyes jelenlét az uralkodó bizalmából és az elkerülhetetlen Írásbeli munka révén a fő- és titkos kancellár irányítása, illetve 1445-től az országtanács kancellárjának vezetése alá került. Ebben az évben kapta meg a személyes jelenlét /most már az országtanács bíróságaként/ első bírói pecsétjét* Mint a király, a kormányzó is Ítélkezett személyesen, az országtanács élén, de már a rendes nyolcadokon. Ezenkívül Hunyadi János csak idézést, tudományvételt stb, elrendelő birói parancsokat adott ki Önállóan, birói működést nem fejtett ki* Az V, László trónfoglalásakor, alkalmasint Vitéz János sugallatára megvalósult 1453-i birósági re form politikai megfontolásból felélesztette a regi különös jelenlétet, de fenntartotta a személyes jelenlétet is* Mindkettőt külön biróságként szervezte meg, az előbbit a nagyobb, az utóbbit a titkos kancellária alkancellárjának vezetése alatt, két külön birói pecséttel, Rangban ezután is .a személyes Jelenlétet illette meg az elsőség. Mivel a másik fórum alapjában véve szükségtelenné vált, Mátyás 3 464-i birósági reformja beolvasztotta a személyes jelenléti biróságba. Ez a praesentia minden addiginál fontosabbá. emelkedett, és a. király kezében a központosítás eszköze lett. Mátyás akaratát a biróság vezetője, a személyes királyi jelenlét helytartója, röviden személynök /personalis praesentiae regiae in iudiciis locum- tenens/ továbbította a birótársak felé, A király bizalmi embere, a kancellária birósági exponense volt, akitől a gyakorlati jártasságon tul semmilyen képesitést /egyetemi végzettséget/ nem kivántak meg. Mellette kialakult a mind határozottabb összetételű birói tanács, mégpedig három elemből: a jelenlévő /sőt 1478-tól külön kijelölt/ főpapokból és főurakból, a nemes birótársakból és a jogban jártas itélőmesterekből. Az utóbbiak / protonotari i/ a nádori, országbírói és a két királyi jelenléti birosag szerény irodáinak vezetőiből emelkedtek a XV, századra uraik helyett birói parancsokat kibocsátó, bevallásokat tanúsító, kisebb jelentőségű ügyekben itélő bírákká* Idéző, tudományvételt elrendelő stb, parancsokat, bevallásokat* lakóhelyükön is állíthattak ki : , s ebből a Mohács utáni időben természetesen fejlődött ki vidéki "vándorbiráskodásuk", Mátyás reformjának következtében a négy ítélőmester most már együtt foglalt helyet a király birói asztalánál, és szakértelmével lényegesen hozzájárult az Ítéletek tartalmának kialakításához. Ez a Jagellók alatt is tovább élő, törvényben összetételét illetően is sokszor szabályozott birói tanács, a királyi tábla gyakorlatilag eggyé olvasztotta azokat a kúriai bírósagokat, amelyek hagyományosan a nádor, az országbíró és főként a személynök vezetésével a nyolcadokon és azokon kivül is a központ itél-
