12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.

III. rész A magyar burzsoá jog fő vonásai - A) Magánjog

- 63 Foglaló az az érték, amelyet az egyik, fél a másiknak a szerződés megkötésének jeléül s egyben a kot .l.zettség "biztosítására ad. Kötbér az a szolgáltatás, amelyet az adós nemteljesités vagy nem kellő teljesítés esetére köteles fizetni a hitelezőnek, mégpedig az eredeti szolgáltatáson felül, Bánatpénz az olyan szolgáltatás, amelynek teljesítésével a fél a szerződéstől elállhat, tehát őt bizonyos választási lehetőség illeti meg. A jogvesztés kikötése esetén aköt.' lemszegő fél a részére biztosit ott előnyöket elveszti. Ezenl-'.e' V még több módja van a biztosítékadásnak; zálogjogi pénz vdgy értékpapír letétbe-helytzése ill, a• hitelezőnek átadása AÍZ az óvadék/, a fedezeti váltó stb* 21

3 A k

ötelem megszűnik t

eljesítés, biréi letéttel, • beszámítás, halál, egyesülés, köt-lomszüntető jogügyletek és elévülés utján. Á telje

sít

és az adósnak az a* cselekménye, amellyel a kötelemnek megfelelő szolgáltatást a hitelező részére véghez Viszi, Külön kikötés hiján /pl.ügyvédi megbízásnál/ az adós helyett harmadik személy is teljesíthet. Ha az adós pénz vagy más ingó szolgáltatására köteles, de azt rajta kivül álló okból nem adhatja át a hitelező kezébe, -birói letétbe helyezheti, s igy kötelezettségétől szabadul* Ha két személy egynemű szolgáltatásra köteles egymással szemben, miniegyik beszáml^hatjj a

> a magi követelését a másikéi a, de a törvény kivételeket állapit mog. Az adós vagy a hitelező haláig csak a személyhez kötött kötelezettségeket szünteti meg /pí" festőművész munkája/, A kötelemézüntető jogügyletek egyenesen ezzel a céllal jönnek létre $r egyoldalúak és kétoldalúak lehetnek. Egyoldalú; az elállás, mellyel a fél a szerződést keletkezésére visszaható érvénnyel, és a felmondá

s, mellyel csak a jövőre vonatkozólag szünteti meg$ továbbá a lemond

ás, amellyel a hitelező az adósnak a szolgáltatást elengedi. Kétoldalú: a me

gszüntető szerződés, és az ujitás,_ amellyel a felek a kötelemnek csak jogalapját változtatják meg /pl. a vevő ezentúl kölcsön cimén tartozik a vételárral/. Végül a kötelemből eredő követelés - bizonyos kivételekkel - időmu-