12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.
III. rész A magyar burzsoá jog fő vonásai - A) Magánjog
az adós a lejáratkor nem fizet, a hl 4 ?, loző a zálog* 1 . í árverezése utján elégítheti ki magát-*A jelz álogj og tárgya rendszerint ingatlan} a hitelező jogánál fogva a követelésének biztosítására lekötött ingatlanból peres uton kielégítést kareshet* Jelzálogjogot ce ak telekkönyvi bekebelezéssel lehet szerezni, mégpedig jövőben keletkező követelés biztosítására is; a telekkönyvbe hejegyzett követelés /kamat, mellékszolgáltatások/ fedezetéül az ingatlan szolgál, A hitelezőnek a jelzálogjog i~ T • tősitja az adós ingatlanának birtoklását, gyümölcseinek szedését stb,, sőt az ilyen megállapodás'semmis, A jelzálogjog nem gátolhatja meg a tulajdonost az ingatlan elidegenítésében vagy további megterhelésében. Ha több jelzálogos követelés terheli az ingatlant, kielégítésük a bejegyzés rangsorában történik, tehát az árverési vételárból először az előnyösebb rangsoru hitelező /ke/ t elégítik ki. A jelzálogjog megszűnik a hitelező lemondó nyilatkozatával és az engedélye alapján történt telekkönyvi törléssel} ehhez akkor is hozzá kell járulnia, ha a követelés elévül r A hitelező kielégítés esetén köteles a törlésre alkalmas okiratot kiállítani, ^« Telki teh erjog az az idegen dologbeii jog, amely— nél fogva a jogosult időnként visszatérő szolgáltatásokat követelhet a telek mindenkori tulajdonosától, Fajait a/ Törvényen alapuló telki terhek az úrbéri viszonyból eredő váltságösszegek /szölődézsma, maradvány föld stb«váltsága/ és a vízszabályozási járulékok, b/ Szerződésen alapulnak a telekkönyvben bejegyzett élelmezési és eltartási kötelezettségek. Kötelmi jog.? ^ Köteled az a jogviszony, amelynél fogva az egyik fél /a hitele ző azt követelheti a másik féltől /az adóstól/, hogy valamit tegyen, vagy ne tegyen. A kötelem fogalma magában foglalja a hitelező k övetelését és az adós tart ozásá t g A dologi jogviszonyokban rendszerint csak a jogosult van
