12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.
III. rész A magyar burzsoá jog fő vonásai - A) Magánjog
használatra vannak rendelve /pl•bútorok/* A forgalom tárgyai csak forgalomképe s; dolgok lehetnek, a természeti tárgyak /pl, levegő/, vagy a közjavak pl „közutak/ nem ff org a!! qrikéaosekj_ bizonyos személyek által hozhatók csak forgalomba a k orlátoltan for g alomképes dolgo k /pl, az állami r-gyedáruság tárgyai/. Fizikai minőségük szerint különböznek az égyszerUs tehát részekre nem bontható, és-az összetett, tehát több elválasztható részből álló dolgok, A dolog fogalmával függenek össze: az a lkot ó rész ^ az Összetett dolognak az a része, amelyet a dologtói nem lehet elválasztani anélkül, hogy a dolog vagy elválasztott része el ne pusztulna, lényegében vagy rendeltetésében meg ne váltó zraéko vagy aránytalan értékcsökkenés ne érné? novedék a fődologhoz utólag járuló alkotórész^ tartozék az olyan önálló dolog, mely tartósan egy másik dolog használetára van rendelve, /Pl, az épület az eladott telek alkotórésze, de ha utóbb emelik, novedék is$ a csónak evezője, a ház kulcsa tartozék*/ Az alkotórész és a novedék osztozik a fődolog jogi sorséban, a "tartozék csak akkor, ha a felek nem rendelkeztek másként, A dolgok /és a jogok/-használatával járó előny a haszon /jogi értelemben véve/. Gyümölcs a dolognak olyan haszn, :i? amely uj vagyontárgy keletkezésében nyilvánul meg 0 Ter mészetes gyümölcs pl, az ingatlan termése, a juh gyapja } polgári gyümölcs pl, a bér vagy kamat c Költség a dologra fordított gazdasági erőkifejtés| ha a dolog állagának fenntartására szolgál, szüks éges költség, ha értékének emelésére, g^ümölcsöztetésére szolgál, hasznos költség a neve, Á dologösszesség végül különálló dolgok foglalata,amelyet a forgalomban egységnek tekintenek, pl,egy könyvtár- g egy nyáj e A dologösszességre vonatkozó jogi rendelkezés kiterjed annak részeire is, " A dologi jog a dolgokra vonatkozó jogszabályok öszszessége, A dologi jogviszonyokban a jogosulttal szemben nem egy-vagy meghatározott számú - kötelezett áll, hanem a kötelezettek meg nem határozható száma, /Pl, a tulajdonjognál: