12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.
III. rész A magyar burzsoá jog fő vonásai - A) Magánjog
S zemélyi jog 4„ A polgári jogrendszerben is jogképes volt minden emberi A jogképesség a fogantatással vette kezdetét /a méhmagzat, ha élve született, jogokat szerezhetett/, és a ha" 1 állal ért véget« A holtnak-nyilvánítás szabályszerű eljárással akkor következett be, ha valaki eltűnt, és halálát valószinüsiteni lehetett. Hatása ugyanaz volt, mint a halálé, de mint vélelem / olyan jogi szerkezet, mely valószinü eseményt- valóságnak vesz/ az életbenlét bebizonyításával megdőlt. A-cselekvőképességre jelentős befolyással volt az é letkor, A kiskorúság a 24. életév betöltéséig tartott, ekkor lett az ember te1jeskoru /nagykoru/ . Ez hamarább is be következhetett: a/ ha a nő férjhez ment, ekkor özvegység vagy válás esetében is nagykorú maradt, b/ ha a gyámhatóság a férfit vagy nőt/18,évének betöltése után/ nagykorúsította, c/ ha a kiskorú szülői beleegyezéssel /18.évén tul/ önálló ipart űzött, d/ha atyja /2o#évén tul/ átadta neki vagyonát, vagy önálló háztartás alapítását tette lehetővé számára. Ezzel szemben a törvényszék testi vagy lelki fo/atkozás, pazarlás, kicsapongás cimén, a szülők-111. TO— konok kérésére meghosszabbithattá a kiskorúságot, A cselekvőképességet korlátozta a kiskorú fölött gyakorolt szülői hatalom, illetve gyámság, és a-nagykorúakra törvényszabta esetekben kimondott gondnokság. /Ezekre a családjogban térünk vissza*/ Aki ilyen korlátozás alatt nem állt, ön jogú volt, 5« A természetes személyek mellett jogképesek voltak polgári jogrendszerünkben a j ogi személyek. A magánjogban elsősorban az egyesületek és alapítványok jöttek számba. E gyesület fizikai vagy jogi személyek egyesülése volt valamely megengedett, állandó célra. A közigazgatási jog az egyesületek alakulását és működését az osztályrenö fenntartása érdekében szigorban szabályozta, magánjogi szempontból
