7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

II. rész Erdély - B) A Diploma Leopoldinum kora (1691-1848)

ferens tanácsoshoz terjesztették fel ellenőrzés végett. Az aztán átnézésük mtán az elnökhöz továbbította őket kiadmányozásra. Ennek megtörténte után az iratok újból a protocollistahoz kerültek; az az expeditor-hoz továbbította őket, aki tisztáztatta az iratokat, majd a tisztázatokat újból visszaküldte az iktatóba. °tt gondoskodtak aláírásukról s elküldésükről, vagy /illetékköteles iratoknál/ a taxatoratus-hoz való áttételükről. I visszamaradó iratokat /feljegyzési könyvbe véve őket/ a regestratura-nak küldték meg. amely betüsoros mutatót készített róluk s rendezetten helyezto el őket. /AZ 1775-1 tervezet szabályozta méf> az ügyintézés egy sor más kérdését ls, amelyekről itt nincs mód említést tenni./ Az ügyintézési reform másik főrész© az Erdélyi Udvari Kancellária referencia-beosztásának szabályozása /ez a hatóság első eddig ismert részletes hatásköri regulátio-ja/. Az Ügykörök a következők: Mllitaria, Gameralia, Gommercialia, Juridica, Goatributionalia, Urbarialia, Sommissariatica, számvételi ügyek, a öassa Provinciális ügyei, a transmigrans-ok /az örökös tartományokból Brdély be telepítettek/, más kü földi telepesek, a határőrség felállítása során lakhelyükből elmozdítottak ügyei, az iskolaügyek, az erdélyi kegy©8 alapítványok ügyel, Beligiosa in genere /a különböző felekezetek egymásközti viszonylataival kapcsolatos Ügyek/, az egészségügy, as általános közigazgatási ügyek /£ublieo«P©litiea generális/, a rendészeti ügyek, Dicasterialia, Gratialia, Publleo-BeeloslastIca /bizonyos rém. kat. egyházi ügyek/, Currentía /az előbbi csoportok egyikére som tartozó vagy a hivatali gyakorlatban újonnan felmerülő ügyfajták/. A reformmal kapcsolatban két dolog jegyzendő még meg: az Erdélyi Udvari Kancellária ügyintézésének a magyaréhoz .való igazítását II. Józsefnek 1775* április* 27-én anyjához intézett előterjesztése javasolja először; a dolog Ido megy vissza* A másik megjegyzendő: a döntő, közigazgatási Ügykörük, valamint az összes közigazgatási vonatkozású pénzügyek, végül a kényes Militaria és iskolaügy referálása a Kancellária két örökös tartományokból! tanácsosának feladata* A két erdélyi tanácsos szerepköre mellettük jelentéktelen* Az 1775 és 1732 közti kisebb változtatások tárgyalását itt mellőzve, a Magyar és Brdélyi Udvari Kancellária egyesítésének ismertetésével folytatjuk tárgyalásunkat* Mint említettük, II. József már 1773-ban javasolja a két kancellária ügyintéző munkájának egységesítését s erre 1775-ben sor is kerül. 1781 tavaszán már a két kancellária egyesítésére gondol /ugy, hogy as egyesített Kancellária lenne Magyarország és Erdély köz- és kincstári igazgatásának legfőbb irányítója/. A dolog akkor a Staatsrat ellenkezésén meghiúsul. 1782 tavaszán azonban sor. kerül az egyesítésre. Előbb a magyar és erdélyi kincstári igazgatás legfőbb irányítása kerül az Udvari Kamarától a Magyar Udvari Kancellária hatáskörébe /a végső szót az 1782 május 7ri resoluti© mondja ki e téren; ez szabályozza pontosabban az uj helyzetet/* 1782* május 27-én pedig a császár elvi döntést hoz a két kancellária egyesítésére. Ízt kö-