7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

II. rész Erdély - B) A Diploma Leopoldinum kora (1691-1848)

Ami mármost a kuruc központi Igazgatásnak az országgyűlés utáni mosdásét illeti, az Brdélyi Consilium 1707. májas közepétől kezdve mükSdlk /ha ugyan ismét nem rendszeresen/. A kincstári igazgatás legnagyobb részét Bákőczi erdélyi vieeraefeotus~«a irányítja; es csak a fejedelemtől és főpraefec- „ us-ától függ. a thosaurárius-szal csak ^egyetértésben" kell működnie. Hája van rendelv© a fejedelem „erdélyi jószágai pro•entus-uiáa& percoptora. A harminc adigazgat ás élén főinspe ctor áll. 4 tizedigazgatás vezetője továbbra is Teleki Mihály, mint főarendator. A thesaurarina |gy csak: az uj t f iscalitas-ok /labanc urak elkobzott birtokai/ igazgatására s az országos kivetések adminisztrálására ügyel fel, s a főeommissarlus teendőit végzi. AS érchegység igazgatása továbbra is külön történik; az inspector látja el a kolozsvári pénzverőház ellenőrzését is. Az ötödik periódus végét Brdély második elvesztése jelenti /1707 őszén/* AZ utolsó időszak az 1708-as esztendő s 1709 elejOo Bákőczi Károlyi Sándort küldi főparancsnokként Erdélybe; mellé 4 tanácsurat rendel /a tanácsnak titkára is van/. Az igazgatás egyes részfeladatai közül a kincstáriak lényegileg teljesen kikerülnek a thosaurari»,s hatásköréből /a fejedelem vicepraefectus-a és egy másik külön megbízottja foglalkozik ezekkel/; öommiaáariatica-teendői viszont annál nagyobbak: meg kell vizsgálnia a marosvásárhelyi országgyűlés kivetésének beszolgáltatását, s szükség esetén /a tanáccsal együtt/ uj kivetést kellett tennie. /A tanács és az igazgatás egyes szakágai vezetőinek tényleges működése kevéssé ismeretes. Az érchegység igazgatása Ismét csak k&lön történt; ott tartja magát a legtovább - 1709 elejéig; Brdély többi részeit már 1703 őszén elveszti Bákőczi a kuruc igazgatás./ ©sa&egesve ugy jellemeshetnők Rákóczi erdélyi kormányzatát, hogy két tendencia érvényesül benne: a fejedelmi abszolutizmusé, amit maga Bákőczi, abszolutisztikus jellegű kormányszervei és a saját /^bizalmi" /embereivel végzett igazgatás .' képviselnek, s a nemesi demokráciáé /amelynek az erdélyi kuruc rendok az exponensei/. . Kem kell torsíé-SíSátoson azt hinnünk, hogy Bákőczi erdélyi uralma az 1703 előtt létrejött erdélyi Habsburg-kormányszervek teljes megszűnését jelenti• A császáriak sohasem szorul^ nak kl teljesen Bedélybál /Sz^ben végig császári kézen marad, s amellett 17©$ novemberétől 17©6 nyaráig ás Jreho&ység kivételével egész Ei-dély, 1?07 végétől 17Q8 tavaszáig ismét esa& az egész ország - aS Éröhegységre ekkor is csak beütnek a í császári seregek - Habsburg-igazgatás alatt áll/. A dubernium Szebenbe szorul, s a féhadf arancsmók kizvetloa' irányítása alá kerül /annak mintegy postásé szervévé válva/* 3»étszáma ls megcsappan /J. Sachs von Hartoneck szász comosikivégséso, Bethlen Miklós főkancellár fogságra vetése, ipor István - aki lemondott a kincstartőságről és az ország generálisának tisztét tölti be - s más tanácsosok, majd 1708 őszén Bánffy gubernátor halála/, s 17©8 végén már csak egyetlen magyar és két SZáss tanácsosa van életben; a kardinális tisztségek botöltői