7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - E) Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata (1849-1867)

aoveste ki lkot, és a kinevezéseket az uralkodő hagyta jévá. A ti szántai 1 kerülotekot oaak 18*9 őszén szervezték meg* miután az* ország fegyveres meghódítása befejeződött ás az uj katonai ás polgári kerületek beosztásának legfőbb jóváhagyása megtér* tant." • •" ; -•' -.• . .. -'-;P>-.-J * - Í < . V-í"A-Í\ As 1849 októberében kiadott "Ideiglenes közigazgatási ^ rendezet». moly Magyarország államigazgatása uf rendszerének• alapelveit fektette le* a kerületi főbiztosokat kerületi íé-* ispáai címmel ruházta fel* Ugyanakkor as ónban azzal, hegy Minden katonai kerületi parancsnok mellé egy mini sztori biztost /k.k. maisterial eemmlssar/ rendelt, esőkként ette a főblztosek '.41'lásáaak jel ont ősé gát ás végeredményben ezeknek az állásoknak a megszüntetését készítette elő* ' AZ omlitett belügyminiszteri rendelet az addigi ^polgári* kerületeknél nagyobb közigazgatási kerületek szervezését irta elő, katonai kerülőtök neve alatt, összesen 5 ilyen katonai kerületet szerveztek az országban, Post, Pozsony, gopron, itassa és Nagyvárad ssékhollyel* A katonai kerület közigazgatásának a vezetése és kifelé valő képviselete a katonai kerületi parancsnok kosében volt* AS ő feladata volt a közrend és .nyugalom fenntartása, a kerületre vonatkozó rendeletek késsétától©, a nemzetiségek alkotmányos jogainak védelme, a, kivételes -állap© tbél eredő rendelkezések végrehajtása, s küliaősea as állam biztonsága elleni vétkek megbüntetése, továbbá Időszaki lapok megjelenésének engedélyezése és a sajté ellenőrzés®* A folyé polgári ügyek intézésére s a szervezési reformok végrehajtására a katonai parancsnok mellé minisstori biztost rendeltek, aki az ügyek intézéséért a teljhatalmú császári biztosnak /peringernek/ és a belügyminiszternek volt folelősV Hatáskörébe elsősorban a belügyi reaszortba tartozó ügyök kerültek. A kerületi parancsnokok polgári ügyekbon (ftoriagor utján leveleztek a minisztériummal* A melléjük rendelt miniszteri biztossal állaadé érintkezésben kellett leualék, szükség esetén értesíteniük kellett őt a hadsereg főparancsnokát él kapott rendelőtökről, viszont a miniszteri biztosnak is állandóan tájékoztatni kellett a parancsnokot a közigazgatás folyásáréi s tudomására hozni a minisztériumtői vagy a császári biztostél kapott utasításait. A minisztori biztosok hatásköre idővel erősen megnőtt* 185© márciusában Bach - öeringer javaslatára - ugy déütött, hogy a megüresedett és a jövőben megüresedő korüloti főispáni helyeket no töltsék be, hanem a miniszteri biztosok vegyék át aa ilyen kerületek közvetlen vezetését* Zlymédoa a katonai kerületi parancsnokságok és a miniszteri biztosok közvetlen kontaktusba korülték az alsébb szervekkel* Be a miniszteri biztosságok som voltak hosszú életűek. A katonai rezsim megszüntetése és a polgári közigazgatás különválasztása tovább haladt ©lőre. így ilyen további lépést jelentett az 1858* szeptember 8-1 legfelsőbb elhatározás a magyarországi politikai kéz igazgatási hatéságok uj szerkezetéről, amely az országot kézigazgatási tekintetben ét vidékre /kerületre/ osztja s ezek késigazgatásának vezetését és kezelését es*-kir. kerületi főispánok közébe teszi le. gz a gyakorlatban a miniszteri biztos-