7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - E) Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata (1849-1867)

a késaégl .Igazgatás alél. és közvetlenül a járási hatóság alá íreadólaeté.IS ala^alvak kilátásba helyezik, hogy a megyei és országos aatiságek mellé a nemesség, a földbirtok és az ipar képviselőibél alakított tanácsadó bizottmányok fognak állíttatni, a hogy ilyen tanáé skosmáay okra az érdekelteket koronként a j-árás 1 hatáságak ls összehívhatják* is 1848-1 polgári forradalom után a feudális abszolutizmus kormányzati módszereinek állandó jellegit alkalmazását nem lehetett elvileg indokolni. Bach belUgyminlsztorségének egéss ideje alatt » már csak önigazolásképpen ls - arra törekedett, hogy as alapelvekbon ls moaÍgért ^orsyágképviseleteket" létrehozza.' ás esek megalakítására vamátko«é tervesetét a Jöiniszteti koaforenoia eltagadta, a esászjr azonban nem fragyta jóvá. Magyar szemmel o korszak történetében a függetlenségi eszme és a birodalmi eszme küzdelmét szokták látni, összbirodalmi vonatkozásban azonban a korosak dinamikájának ennél általánosabb ®ré-ollontétpárja nyilvánul megt as abszolutizmus és önkormányzat erő lmok küzdelme. A rendszer anakronisztikus voltára jellemző, hogy kiépítette a polgári jellegű államok modern Igazgatási apparátusát, s ezt a feudális abszolutizmus módszerével igyekezett kormányozni. Ás államigazgatás feladatai az 1848 előttiekhez viszonyítva Igen nagy mértékboa megnőttek és differenoiálódtak. As állam vette át a törvényhatóságok funkcióinak jelentékeny részét. Ennek következtében egy a magyar történelem folyamán addig aég nem látott, egységes és bonyolult, abszolutista erőszakszervezet jött létre. Ez az Igazgatás az egységesség mellett a szakszerűség elve alapján épült ki: bár alsó fokon a különböző kormányzati ágak összeolvadtak,*és legfelsőbb szinten ls egyesültek, középső fokon a szigorú szakosítás jutott érvényre. így elválasztották a közigazgatást az igazságszolgáltatástól. A törvényhatóságok fontos funkcióinak államosítását jelentette a rendőri és csendőri szervezet kiépítése. AS államapparátusnak olyan, un. funkcionális feladatkörei /pl. statisztika, költségvetés, számvitel/, amelyek az állami beavatkozás egész területére, egy bizonyos szempontból.terjednek ki, ebben a korszakban önállósulnak, vagy nyernek nagyobb fontosságot. A statisztikának az ad nagyobb jelentőséget , hogy a kormányzat számára az állami magánvagyon jelentősége csikken és a kép jogi jövedelemforrások jelentősége nő, az államnak tehát fokozott érdeke az állampolgárok gazdasági erejének fejlesztése és a népgazdaság erőinek nyilvántartása. A költségvetés okkor tágul ki az egész államháztartás költségvetésévé, s ez, mint a leglényegesebb kérdés, a birodalmi tanács elé kerül. Az állami számvitelt ébb*n az időben egységesítik. Ilyen funkcionális feladatkör tulajdonképpen a szűkebb értelemben vett pénzügyigazgatás is, amely az állami bevételek újonnan megnyitott forrásai következtében ebben a korszakban épül ki modern szervezeti formákban, válik a kamarai igazgatás egyik ágából tulajdonképpeni pénzügyigazgatássá. As abszolutizmus korának államapparátusa felülről lefelé épült ki, s azon a ponton, ahol elérkezett magához a néphez, ahol az állam saját erejéből már nem tudott működni, beleüt-