7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - D) A forradalom és szabadságharc kormányzata Magyarországon (1848/49)

1943 angusztusában már "?ét osztálya volt* A szabadságharc kibontakozásával a minisztérium jelentősége agyra nőtt* Megszűnvén a sorkatonaság ás a nemzetőrség közötti különbség. 1848 decemberében a hadügyminisztérium magába olvasztotta a miaisztorelnökségen belül szervezett ^emzotőrségi haditanácsot* ugyanakkor gombos ezredes uj osztály-szervezetet állított fel. lanok alapján a minisztérium a következő osztályokra tagoló dottt elnöki, katonai, táborkari, tüzérségi é& felfegyverzési,> ajonojosási és pétlovazási, polgári gazdászati, Igazságügyi, egészségügyi, tábori lelkészi és nemzetőrségi esztály©kra*Jzek az osztályok mindvégig működni tudtak, Debrecenben számuk meg ls szaporodott. A Szemére-kormányban a hadügyminisztérium á nemzet őrségi ügyeket a belügyminisztériumnak adta át, Mészáros 1849 májusában tőrtént lemondása után a minisztérium vezetését Grörgey Artúr vette át, Szegődön július 14-éa ' Aulich Lajost nevezték ki miniszternek. g/ A kormánybiztosok AS 1848/49* évi minisztérium munkáját az ország különböző részébe küldött kormánybiztosok segítették, feladatuk a rend biztosítása, a honvédelem, a hadellátás szervezése volt, Együtt kellett mükődnlök a polgári és a katonai hat óságokkal V Sgyes kormánybiztosokat szükség szerint teljhatalommal ruháztak fel.