7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - D) A forradalom és szabadságharc kormányzata Magyarországon (1848/49)

válságosabbra fordult/ szükségessé tess, Issol a kormány gyeplőjét tulajdonképp az OHB votto át. Az udvar ás a magyarság ' közötti szakítás után az országgyűlés efct. 8-án Kössata javaslatára a végrobaj tő hatalmat teljesen az OHB-ra ruházta. Az októberi változás után az OHB elnökévé Kossuthot választották meg, s ő szabályozta az eddig rendszertolonül működő szerv munkáját, A fontosabb teendőkot a Bizottmány egyes tagjai között osztotta fel. Az OHB nemcsak a miniszterelnökség hatáskörét vette át» hanem azzal, hogy az egyes miniszterek és az államtitkárok á Bizottmánynak hivatalból tagjai voltak, részben a minisztériumokat is magába olvasztotta, s részben a minisztériumok személyzetét ls átvet te, /A minisztériumok ugyanis Batthyány lemondásakor nem szűntek meg, hanem részben a le som mondott miniszterek, részben az államtitkárok vezetésével továbbra is működtek,/ As OHB befolyását a minisztériumokra 1848 novemberébon Kossuth azzal biztosította, hogy minden minisztérium éíér© ogy-egy bizottmány! tagot állított, A bizottmány ülései eszel lényegében minisztertanácsi ülésekké váltak. Az OHB hatásköre minden országos fontosságú Ügyre kiterjedt. Az ügyek zömét először Ülésokon tárgyalták meg. Később, amikor a kormányzásban mindinkább Kossuth személye domborodott ki, az Ügyök jórészét a miniszterelnökségtől átvett elnöki Iroda intézte el, AS OHB Kossuthnak 1849. április li-én koraányzéolnőkké történt megválasztásával szűnt meg* d/ Ko rmány z ó el nök ség Kossuth az OHB elnökeként a kormányhatalmat mindinkább személyes hatáskörben gyakorolta* Bnnek a személyes hatáskörnek továbbfejlődése volt kormányzóelnőkké való mogválasstása, Kossuth őzzel államfővé s hivatala államfői hivatallá emelkedett. Hatásköre azonban kisebb volt a királyénál, a királlyal ellentétben személyes felelősséggel és számadási kötelezettséggel tartozott az országgyűlésnek, s annak határozata kötelező volt számára* A miniszterokot ezzel szemben tetszése szerint nevezhet te ki. Miniszteri ellenjegyzés nélkül azonban nom rendelkezhetett. Magasabb állások betöltésénél, a kormány-* sás általános irányelveinek megállapításánál, a minisetérluamal együtt kellett működnie, A* együttműködés színhelye a minisztertanács volt, amelyen a kormányelnök elnökölt, A kormányzóelnökség Irodáját az OHB-től vette át, kibővítve a személyzetet a minisztertanácsi ügyek intézésére beosztott két álladalml tanácsossal* AS iroda a polgári és katonai ügyosztályra oszlott, Kossuth mint kormányzó elnök továbbra is az OHB fennállása Ideién folytatott következetes forradalmi politika harcosa volt és ellensúlyozni Igyekezett a békepárt befolyása alá korülő Szemere-kormány tevékenységét.