7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
I. rész Magyarország - C) A felvilágosult feudális abszolutizmus magyarországi kormányzata (1790-1848)
közalap í tványi üg yI g az gatóságot állítottak fel a helytartótanács "félugySiVce alatt. Ittöi Kezdve a helytartótanács kezelésében levő alapítványok ós alapok - közülük legjelentősebb a tanulmányi alap ós a vallásalap volt - javaival kapcsolatos jogi ügy ekei* /tőkék kihelyezése* betáblázása az adósok birtokaira, behajtása, birtokok bérbeadása, határperei stb*/ már nem a kamarának alárendelt királyi jogügyigazgatóság, hanem ez az uj hivatal intézte. - Az 1820-as évekből kezdve sokat foglalkoztatta a bécsi kormányzatot a magyar cenzuraszervezet átalakításának gondolata, de erre csak 1838-ban került sor, a magyar kancellária ós a helytartótanács tervezetei alapján, tehát inkább a magyar nemesi felfogásnak, mint a bécsi elképzeléseknek megfelelően. Az uj cenzúrahivatal: a központi könyyblráló szék amely részben a II• József által a helytar'fo'tanácsban felállitott könyvvizsgáló hivatal helyébe lépett - 1840-ben kezdte meg működését., egyesítve a helytartótanács tanulmányi bizottságával* Ez a hivatal felügyelt as ország minden cenzorára és revizorára és cenzúrázta a fontosabb müveket. - A reformkor törekváseiiiek hatása mutatkozott meg abban, hogy 1845-ben az uralkodó az ország közlekedésének fejlesztésére á helytartótanácsban közlekedési bizottságot állított fel Széchenyi István elnöklete alatt. £ bizottság felügyelete alá rendelték a vizi- és é-pitészeti igazgatóság utópitési és hajózási osztályét, 1847-től kezdve a bizottság munkájában szakértőként résztvett Clark idám is. A közigazgatás modernné válásának egyik nagy akadálya volt a holt latin nyelv uralma, amivel szemben az országgyűléseken megnyilvánuló nemzeti közvélemény csak lépésről lé* pésre tudta a magy ar nyelv jogait kivívni. Mióta II. József nyelvrendelete ráterelte a figyelmet a nyelv fontosságára, úgyszólván nem volt olyan országgyűlés, amelyen ne foglalkoztak volna ezzol a kérdéssel. A kormányszékek közül a rendek leginkább a helytartótanácsnál igyekeztek a magyar nyelv használatát biztosítani. Az 1792-1 országgyűlés /7. tc./ a helytartótanács rendezésére kiküldött bizottság feladatául tűzték ki, hogy a legközelebbi országgyűlésen terjessze elő, miként válaszolhatna magyarul a helytartótanács a hozzá magyarul író törvényhatóságoknak s - bár meg nem határozott időponttól kezdve - a közhivatalok elnyerésének egyik feltételévé a "hazai nyelv" tudását kívánták tenni. 1805-ben azután kimondták /4. te/, hogy a törvényhatóságok magyarul levelezhetnek a helytartótanáccsal, az pedig a neki magyarul iró törvényhatóságoknak magyarul feleljen. A kancelláriához ekkor még csak latin Aa. magyar feliratok küldését engedték meg a tör vény hat óságoknak. 1830-ban /8.tc./ elrendelték, hogy a helytartótanács azoknak a törvényhatóságoknak,amelyek magyar felterjesztéseket tesznek, nemcsak magyar nyelven felel jen,hanem a körlevelek kivételével egyéb rendelkezéseit is magyar nyelven kuldje,s az országban senki se viselhessen közhivatalt,aki a iíiagyar nyelvet nem érti. 1840-ben/6.tc./a helytartótanácson kivül a kamara nyelvhasználatával is foglalkoztak.Kimondták,hogy a hí lytartótanács ettől kezdve az ország valamennyi törvényhatóságához magyar nyelven küldi rendelkezéseit és körleveleit, a kamarának azonban még csak a hozzá magyarul iró törvényhatóságokkal kell magyar nyelven leveleznie* 1844-ben azután /2. tc./ a helytartótanács belső Ügyvitelében is a magyar
