7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)
nitatis negotia; Bpiacopalía; Fiduciaria; yiscalia seu iuridica /politico-camerialia/s Fluminensia; Fundationalia ecclesiastica Hidraulica seu ©amfcia&a ;Impopulationalia; Jesuitica sem fundi studiorum; Qeconomiea /exarendatio bonorma, aurilotura, seriéi eultura/j Officinalia seu rationistica; Pensionalia et elemosynae negotia; Sallnaria; Scapusiensium 16 oppidorum negotia; Tricesimalia. Az ügyvitel másik ujitása az iktatás rendszeressé tétele volt. Mostantól valamennyi irat már a beadás után iktatásra került /as üléseken való tárgyalás rendjében/, az iktatókönyvben pedig feltüntették a departamentumot s utóbb az irathoz kapcsolódé többi darabot is* A király leiratait /benignae resolutiones/, melyek nem közvetlenül jutottak as iktatóba, hanem az elnök kezéből, külön másolati könyvbe vezették. Az iktatóhivatal egy titkár-igazgatóból és 4 irnokból állott* Protocollista feladata volt as ülésjegyzőkönyv szerkesztése. Az instrukció harmadik lényeges ujitása az irattári kezelés területén éreztette hatását: as elintézés után a lajstromozó a kiadványfogalmazatokat nem választotta többé el a hozzájuk tartozó beadványoktól és mellékletektől, hanem együtt, ügyiratként kezelte; departámentumok és azokon belül az Idő rendjében, jelzettel ellátva rakta el, egy-egy fasciculusba egy-egy hónap irattermékeit* Lajstromok és mutatók csak a későbbi években készültek hozzájuk. Az 1772-ben kiadott kamarai instrukcióval egy időben jelent meg az uralkodói rendelet egy, a kamarai pénztártól független hitelfőpénztár felállítására* Bzt az intézkedést a magyar hitelügynek az örökös tartományok hitelrendszeréhez illeszkedő átszervezése tette szükségessé. A hitelfőpénztár alatt közel negyven harmincad-, só- és uradalmi pénztár állott, amelyek kölcsönöket vettek föl kamatra s mint fiókpénztárak látszat szerint a kamarának, valóságban a hitelfőpénztárnak számoltak el /az uj hitelszervezetet a nagyközönség előtt szigorúan titokban tartották, félve az osztrák intézménnyel szemben megnyilvánulható ellenszenvtől/. A hitelfőpénztárban pénztáros és ellenőr vezetése alatt 1 számfejtő, 2 pénz^fci tiszt és 2 számvevő dolgozott, irányító szervük pedig a kamaraelnökből, alelnökből és a pénztárigazgató-tanácsosból álló hitelbizottság volt f AS utóbbi a bécsi hitelbizottságnak küldte föl ülésjegysőkönyveit és a hl tel főpénztári számadásokat. A magyar kamara hatáskörében és ügyintézésében ezután egé szen 1785-ben bekövetkezett megszüntetéséig nem állott be lénye ges változás, mindössze területi iurisdictioja bővült ki 1778ban a Bánságnak az országhoz való csatolásával* figár a század közepétől a kamara alá rendelt helyi szerv volt a szepesi és sziavon adminisztráción kívül a horvát, a bácsi, a máramarosl, az óvári adminisztráció, az aradi praereeturatus és a péterváradi inspec toratus. Feladatuk, hogy a központtól távoleső térületeken Pozsony helyett elvégezzék a jövedelemkezelő és ellenőrző munka egy részét /harmincad-hivatalok, kincstári uradalmak, sőlerakóhelyek felügyeletét/. Csupán az első három működött nagyobb létszámmal.
