7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
I. rész Magyarország - A) A törökkori királyi Magyarország kormányzata (1526-1690)
I.rósz MAGYARORSZÁG A/ Á TÖRÖKKORI KxRÁLYI MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATA /1526-1690/ A XY-XVI* század Euróua legtöbb országában az államkormányzat mélyreható átalakulásának kora. Az átalakulás lényege és fő iránya - az országonként különböző helyi megvalósulási formáktői és fokozatoktői eltekintve - a központi uralkodói hatalom megerősödése a feudális szóttago3.tság irányába huző főnemesség sőt az egész rendiség rovására, az abszolút monarchia csiráinak felbukkanása* B fejlődés feltétele a gazdasági-társadalai viszonyok átalakulása, az árutermelés "erőteljes kifejlődése, politikailag az uralkodói hatalom szövetsége a középrétegekkel a feudális arisztokrácia ellen? emeltyűje pedig az államkormányzat átalakulása; az államigazgatás legfőbb ágainak /közigazgatás, igazságszolgáltatás, pénzügy stb./ szakszerű szétválása, ezek intézésére köz ponti és állandő jellegű, az uralkodói hatalom befolyása alatt álló, az ügyintézésben többnyire testületi /kollegiális/ elvet megvalósító uj hatóságok létrejötte, ezek vezetésére pedig a feudális uraktól, magától a rendiségtől is független, az uralkodót kiszolgáló hivatalnok^ariszt okrácia megjelenése. E fejlődés kezdetei Magyarországon Mátyás uralkodásának éveire esnek. Az államigazgatás valamennyi ágát legfőbb fokon magába foglaló kormányszerv a középkor századaiban a főpapokból és világi főurakból, a legfőbb móltóságviselőkbcl. as igazságszolgáltatás, közigazgatás, pénzügy főtisztviselőiből álló jc|«» rályi j?aná_ a ? * váltakozó létszámú, soha nem állandő keretek"""" közi működő testület az uralkodó mellett tanácsadói szerepkört töltött be, mig egyes tagjai az államügyeket a királyi kancel-> lárián át, a király nevében intézték. A XIV-XV. században a tanács fokozatosan rendi jellegűvé alakul át, az "országot"/azm a nemességet/ képviseli a királlyal szemben; a gyakorlatban as országbárók befolyását biztosítja. Mátyás az 1460/70-es évek hivatali reformjaival jelentős mértékben uj helyzetet teremtett. Mig politikailag a városokra és megyei önkormányzatokra, tehát a köznemességre támaszkodott, a főpapok és bárók hatalmát képviselő királyi tanáccsal szemben a korábban egyszerűen irodai szerepet betöltő /a tanács határozatait irásba foglaló/ kancáig láriát fejlesztette ki a bel- ós külügyi kormányzat, a ko r zigai^' gatás és az'igazságszolgáltatás központi hatóságává, AZ ügye&et fokozatosan kivonta a királyi tanács kezéből /amely egyébként továbbra is a legfelsőbb kormányszerv maradt/ ós azokat egyre nagyobb arányban a kancellárián intéztette. A titkos kancelláriát magába olvasztó nagyobb kancellária az 1480-as évekbea már a belkormányzat ügyeinek többségét. íntézte /kisebb részét továbbra is a királyi tanács/, amellett alája tartoztak a külügyek. A kisebb kancellária a birósági reform folytán újjászervezett, s a többi országos biróság fölébe helyezett "személyes jelenlét" bírósága ügymenetét látta el; igy az igazságszolgáltatás is, amellett, hogy elvált a kormányzat egyéb á&aitól, bizo-
