7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)

Mindaz azonban a kanéelláriánál nem vezetett departanemtálie ügyintézés kialakulására, ahogyan az két másik főhatóságnál a helytartótanácsnál és a magyar kamaránál tőrtént* /1773, 17BO/* Csupán az iratkezelés területén ment végbe lényeges változás 1770-ben: a beadványt a az azzal kapcsolatos kiadványok fogalmazatalt ettől kezdve nem választották szét egymástól, hanem ügyiratként együtt tartották, éveken belül a beérkezés /iktatószámok/ rendjében* Bnnek megfelelően készültek az iktatő«» és mutatókönyvek Is* b/ A magyar Királyi Helytartótanács Magyarországon, amint ezt az előzőekben láttuk, már a XT* századtól kezdve megfigyelhetők azok a törekvések, amelyek központi államigazgatási hatóságok szervezését tűzték ki célul* A török hódítás azonban ilyen téren Is visszavetette a magyar fejlődést," A Habsburg uralkodók, akik az uralmuk alá jutott kisterjedelmű magyar országrész igazgatását is szívesebben bízták a bécsi hatóságokra, nem tartották szükségesnek korszerű magyar központi hatóságok szervezését. Ha létrehoztak Is ilyent, azt is a bécsi hatóságok alá rendelték, így érthető, hogy a XVI, és XVII* században magyar országon csak egy hatóság, a magyar kamara sorolható a korszerű szervezettel biró, állandő jellegű, testületi hatóságok közé* Bűnek felállítását is elsősorban a török elleni védelem, a királyi jövedelmek keselésének Ilyen szempontból való biztosítása tette szükségessé* A magyar kamara a pénzügyigazgatáson kivűl az- általános közigazgatást Is hatáskörébe vonta, minthogy a másik két központi hatóság, a magyar kancellária és a helytartóság, erre nem volt alkalmas, hiányzott ehhez e hatóságoknál a megfelelő szervezet, a működés állandósága és a vidéki végrehajtószervek hálózata* Történt ugyan két kísérlet ls arra, hogy az általános közigazgatás részére korszerű központi hatóságokat szervezzenek, S kísérletek eredményeként jött létre a XVI* századi helytartótanács és 1673-ban az Afflpringen-féle gubernium, S hatóságok azonban,amint erről as előzőekben már szó volt, csak rövid ideig állottak fenn, A XVIII. században, amikor a törők uralom alól felszabadult területek igazgatása az eddiginél jóval nagyobb feladatot rótt az államkormányzatra, ez as állapot tarthatatlanná vált, A magyar kamara, mint elsősorban pénzügyigazgatás 1 szerv, a megnövekedett területen és a megnövekedett igények mellett nyilvánvalóan nem láthatta el est a feladatot. Sürgetővé vált tehát, épp a szoros értelemben vett közigazgatási teendők ellátása céljából, egy uj központi kormányhatóság létesítése, Bs az uj hatóság 1724-ben, a m.kir. helytartótanács felállításával született meg. Az 1848. évi magyar minisztérium megalakulásáig ez volt az ország legfontosabb központi kormányszerve. Alárendeltség. A helytartótanács megalakulásánál mindjárt kidomborodotte hatóság elsősorban királyi jellege* A nemesi rendek szintén szükségesnek látták egy helytartótanács